"Mindegy, mi jön
Jó lesz úgyis
Mindig kinyílik
Egy új ajtó valahol
Akkor is, ha ez egyáltalán nem
Úgy történik, mint ahogy megszokott
Mindegy, jó lesz úgyis. "
Május 30 - Péntek;
Rengeteg teendőm van.
Jövő héten jön megnézni az ismerős ismerőse a lakást, mert e héten nem tudott jönni.
E héten annak jártam utánna, hogy legyen szerződés mintám, meg a kiadással kapcsolatos egyéb tennivalók.
Aztán ha megvan a kinti albi, akkor mobil szolgáltatók kínálatát kell csekkolni, hogy hol mennyi a korlátlan mobilnet s azért milyen sebességű netet kapunk.
Aztán majd bankot, bejelentést, intézni.
Lesz munka dögivel.
Jah! Hát még maga a költözés cuccolás is kérdés, h majd a bútorokat is hogyan oldjuk meg... 🙄
Július 1 - Szombat;
Gáborral elmentünk az Alleba megnézni Indiana Jones a sors tárcsáját. Mivel Indit gyermekkorom óta nézem, ezért elég fontos számomra. Harrison Ford/ Indiana Jones számomra maga az emberi halandóság, az idő múlása. Egy nosztalgia. Visszaemlékezés a régi szépidőkre, a fiatalságra, a felhőtlen, boldog biztonságos gyermekévekre. Azokra az időkre, amikbe oly gyakran menekülök vissza álmaimban.
Mondjuk az elmúlt 2-3 évben ritkán álmodtam az általános iskolás éveimről, mert minden rendben volt az életemben, de mostanság már ismét felbukkantak ezek az álmok, ahogy látom magam gyerekként szaladgálni a faluban, meg az iskolában. Látom a tanáraim a felnőtteket, öregeket, akik mindig oly kedvesek voltak hozzám.
Anno (kb 3-4 éve) sokat írtam ezekről az álmokról, mert azokban az időkben nőttem fel lelkileg.
Mostanában meg azért jönnek vissza, mert jön az életembe ismét a változás, az új, az ismeretlen, a bizonytalanság, s agyam, lelkem ezekkel az álmokkal próbál nyugatni.
Szóval Indi most éberen is rámöntotte ezeket az érzéseket. A film végén pityeregve jöttem ki. De ahogy láttam voltak ezzel még így egy jópáran...
Egyrészt az emlékeket, a múltat sirattam, másrészt pedig Harrison Fordot, hogy több mint valószínű, hogy ez az utolsó Indi szerepe. Elég szomorú nekem ebbe belegondolni... 🙄 😒 😔
Ha lesz is Indi, akkor szerintem az vagy mesterséges intelligenciás Indi lesz, mint ahogy ebbe a filmbe is fiatalították, vagy (s ez remélem nem fog megtörténni) más valakivel viszik tovább a szálakat.
Elszomorít amúgy az is, h már 30x évesen úgy hiányolom a régi szép időket, mint valami nyugdíjas. 😅💁
Mondjuk inkább hálás vagyok ezért is, h nekem legalább volt régi szép idő. Most se panaszkodhatok, de tudom hogy nem mindenkinek volt sajnos szép és jó a gyermekkora. 😔
A film után nagyon vágytam cigire s sörre, így Gáborral kiültünk az Allee mögötti kis parkos részre, felszisszentettünk 1-1 doboz jó hideg sört, s el is szívtam egymás után 3 cigit, ami nálam (már) soknak számít.
Amúgy nem cigizik, csak koca dohányos vagyok. Kint is azon merengtem, hogy még tinédzser voltam, mikor kijött az előző rész a kristálykoponya királysága. De szép idők voltak azok!
...
József Attila:
KIRAKJÁK A FÁT
A pályaudvar hídja még remeg,
de már a kényes őszi dél dorombol
és kiszáradt hasábfák döngenek,
amint dobálják őket a vagonból.
Ha fordul is egy, a lehullt halom
néma... Mi bánt? Ugy érzem, mintha félnék,
menekülnék, hasáb a vállamon.
A kisgyerek, ki voltam, mégis él még.
A kis kölyök, ki voltam, ma is él
s a felnőttet a bánat fojtogatja;
de nem könnyezik, egy dalt zöngicsél
s ügyel, hogy el ne szálljon a kalapja.
Tőletek féltem, kemény emberek,
ti fadobálók, akiket csodáltam?
Most mint lopott fát, viszlek titeket
ez otthontalan, csupa-csősz világban."
Július 7 - Péntek;
Mostanság érzelgős időszakomat élem. Amikor egyedül vagyok, szinte minden nap elérzékenyülök valamin, vagy éppen pityergek magamban.
Bevált szokásom szerint leültem meditálni egy kicsit, h na akkor szálljunk megint magunkba, h mi fasz van. 😅
Egyre jobban érzem a közelgő változást, amit várok is, meg félek is tőle. Tele vagyok bizonytalansággal, kérdőjellel, aztán bikaként (aki szereti a megszokott, biztos világát) nekem ez nem megy könnyen.
De ez egy teljesen természetes emberi folyamat amin épp keresztülmegyek. Valakinek könnyebben, s van akinek nehezebben megy a váltás...
Gyakran teljesen random dolgok alami olyan dolog váltják ki belőlem, és hagyni kell, h kibőgjem magam. Máskor gyakran útközben tör rám a sírhatnék, de ilyenkor vissza kell folytanom, de ha más nem otthon este elalvás előtt kitud törni.
Már kb 1 hónapja nagyon nehezen tudok elaludni esténként.
Máskor este 10 körül másodperceken belül elaludtam, addig manapság gyakran csak éjfél után megy csak az alvás, hiába fekszem le 11 körül. Annyira durván kattog az agyam. Ezt jegyzetelem fel, annak nézek utána, ezt kell majd intézni, amaz mi is volt...
Tak, Tak, Tak, Tak, Tak! Durva hogy dolgozik a kis gép! Hiába próbálok tudatosan kikapcsolni fejben, meg h nem nyúlok már többet a telefonhoz, h ennek még annak nézzek utána. Akkor is nehezen jön álom a szememre. 😑😒
Ha meg nem a jövőre gondolok, akkor meg a jelenen meg a múlton kattogom, s azért sírok! Fasz kivan! 😅 😂 ✌️ ☠️
Majd túl leszek ezen is. Gábor szerintem jobban bírja. Mondjuk én is jobban bírnám ha olyan jó fizető állást kaptam volna Bécsben, mint ő...
Én azért vagyok szarul, mert még csak állásom sincs! 😅 😂 ✌️ 🙊🙉🙈
Annyi fejlemény történt a héten, hogy felhívtak meló ügyben az egyik luxi üzletből, ahová sikerült is személyes interjút egyeztetni, ami azt jelenti, hogy megvan az első bécsi interjúm időpontja. 🎊*JEEEEJ*🎉
Mivel július második hetében megyünk ki 3 napra Bécsbe lakásokat nézni, így pont kapóra jött, hogy egyúttal akkor interjúra is tudok menni.
Gáborral eddig több mint 50 albérletet gyűjtöttünk össze a közös excelunkbe, amiket értékeltünk, rangsoroltunk, s kezdtük el emailben a visit időpontokat leegysztetni.
Jelenleg már 5 címre van is időpontunk, de jó lenne ha össz összesen majd kb 10-15-öt megtudnánk nézni, amiből aztán választanánk egyet első bécsi albérletünkként. 😊
Jah! Változás még, h a srác végül nem veszi ki a lakást, mert ugyan tetszik neki, de egyrészt a 20-30 perc utazás neki az már sok, másrészt meg refluxa van s nem tetszett neki, h nem szabályozható a lakásban a fűtés.
Úgyhogy majd valamikor annak akarok utánanézni, h működhet e a lakáskiadás úgy, h egy céget bízok meg ezzel h pár napos, hetes, Max hónapos időszakokra kiadja, s mindent intéznek ők.
Komoly érdeklődő is volt a szeretett elektromos bicajomra, amit kedvezménnyel meg is vett volna, de nem mentem bele. Túl sok kedvezményt kért. Abban maradtunk, h aludjunk rá.
Július 18 - Kedd;
Már ott tartok, hogy melóba is sírok! 😅 ✌️
Tegnap este otthon pakoltam, csomagoltam, lomtalanítottam, s ma ugyan ezt csinálom melóban. A héten vagyunk utoljára itt az irodában. Szerettem itt dolgozni. Már tegnap is eltört majdnem a mécses, de még tartottam magam.
Aztán ma nagyban pakolok, csomagolok, s felcsendült a Don't worry be happy szám, amitől felkacagtam, s megköszöntem de jaj ez de jó szám most. Nekem való. Aztán pár másodpercben belül úgy kitört belőlem a zokogás, h vagy 5-6 zsepit biztos eláztattam.
Pakolok otthon, pakolok Gábornál, pakolok melóba! Mindenhonnan elmegyek, mindent felszámolok, s még csak azt se tudom hogy pontosan hova, vagy hogy miből fogok élni!
Vasárnap kiválasztottuk a lakást, elküldtük az előszerződési kérelmünk a közvetítőnek, s most arra várunk, hogy visszajelezzen nekünk a tulaj. Eléggé idegörlő ez a várakozás, hogy akkor most megkapjuk a kiszemelt lakást, v mi lesz...
Július 13-14-15 kint voltunk Bécsben albikat nézni. Kb 12 lakást néztünk meg, amiből 5 maradt a ringben. Vasárnap ezt rangsoroltuk, majd választottunk, s most várunk. Tegnap nem történt semmi, de ma délután írunk a közvetítőnek, h mizu, mert mi jövő hétvégén szeretnénk költözni.
+ A szeretett biciklim is ma adtam el. Ma voltam vele utoljára munkában. Szomorú érzés volt az utolsó köröket róni vele a kiskörúton. Szerettem azt is. 😔
Most úgy érzem, hogy minden megszűnik körülöttem amiben eddig éltem. Ami mondjuk részben igaz is. De talán pontosabb ha azt mondom, h átalakul.
Remélhetőleg július 24-én Hétfőn kiderül, hogy megkapjuk e a lakást v sem. Ha nem minket választ a tulaj, akkor újratervezünk. Vagy megpróbáljuk azokat, amiket eddig megnéztünk, h egyáltalán megvannak e még, vagy egy újabb körös lakás listázása excelben s augusztus első hetében kimegyünk ismét visitre.
Én már home officeban vagyok. Fizikálisan megszűnt az iroda, ahol eddig dolgoztam. Elköltöztünk. "Nagyon jó érzés volt" azt is elhagyni... 🙄 😒 😔
Az első bécsi interjúm nem jött össze.
Nagyon rendes meg őszinte volt velem az interjuztató. Megmondta hogy nem nekem való ez a szakma, mert engem itt szétszednének. Jó emberismerő, s látja rajtam, hogy jólelkű vagyok és nem nem vagyok elég profit orientált. Merthogy itt ebbe a szakmába minden a pénzről szól hogy minél többet eladjál.
Javasolta, h inkább a a prémium s ne a luxory területen próbálkozzak.
Mert hogy mondtam, h olyan munkahelyen szeretnék, ahol jó, családias a légkör, s nem csak kollégákra, de barátokra is lehetek, és mondta h ez minden csak nem az, de sima egyszerűbb vagy max a prémium fashionban (pl Massimo Dutti, Hugo Boss, Emporio, stb) megtalálhatom, s ne aggódjak van rengeteg lehetőség.
Igaz azok nem fizetnek olyan jól mint a luxory, de hát valamit valamiért. A luxus fashionban csak a pénz létezik. "all about the money, everything else is just a theatre you know...."
Még javasolta h írjam az önéletrajzomba a születési dátum s a címet hogy hol voltak a munkahelyeim.
Dundi meleg díva üzletvezető volt. (aki amúgy Szerbiából jött.)
Csak angolul volt az interjú. Kérdezte, h németre áttérhetünk e, s mondtam, h tanulom még a nyelvet de igen, meg h ez az első német interjúm, aztán mondta, h jaj akkor hagyjuk nem akar kellemetlen helyzetbe hozni. Mondtam h nem probléma nem kellemetlen, megpróbálhatjuk, de mondta h nem fontos s folytattuk angolul a beszélgetést.
Szóval nem jött össze, de jót tettek ezek a Feedbackek.
Legbelül bennem is volt kétely, hogy tényleg akarom-e ezt, mert tudom, h valóban ez jellemző erre a Profession-re, amiket mondott, de ugyanakkor ott van az ellenérv is, h nem biztos h mindenhol így megy. Leginkább a vezetőségen múlik szerintem, h mit várnak el, s milyen a légkör.
Szóval sodródom csak tovább ilyen téren is... 🙄 😒 😔
Augusztusban már csak összejön már legalább a lakás.... 🙄
Remélem mire legközelebb jelentkezek legalább már az meglesz! 🙏🤞
Csók!
Rion!
😘❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
