2017. június 18., vasárnap

Képek - Bermuda, Azori - szigetek, London;





Képek - Kajmán - szigetek, Miami, Charleston;



Az előző részek tartalmából:

Sorry mindenkitől, h ennyire eltüntem, de nagyon zajlik az élet körülöttem. Elkeztem csinálni egy új blogot, de eléggé összetett öszeállítani, s jobbnak látom, ha inkább még ide írom ezt a "kis" visszaemlékezésemt.

Készüljetek fel, h érezhető lesz a roham tempó ami a napjaim életére jellemző. Sorry ezért is, de én már annak is nagyon örülök, h a már (régen) megírt jegyzeteim közzé tudom tenni.


Szo reppenjünk vissza oda, ahol legutoljára abbahagytam a jegyzetelésem:



Április 23; Charleston;

Úristen! Hát én ebbe a történelmi városba totál beleszerelmesedtem!
Polgárháborús, rabszolgatartó történelmi kor jellegzetes városa!

Egy nap alatt még nem gondoltam ennyiszer az Assassins Creed 3-ra! 😀
Imádoooom!!! Mind a játékot, mind a várost! 😀

A világjáró körutam dobogós helyén szerepel ez a város.
Az eslő helyen áll, Sydneyvel és Melbournenel és San Franciscoval egyetemben. 🙂

...

Az Aldi április 25.ei fb posztjában megosztott egy idézetet, melyben ez állt;

"Az életben nem igazán az fontos, hogy hol vagyunk, hanem hogy merrefelé tartunk!"

Hát igencsak megörültem ennek az idézetnek!
Jókor jött s jó helyről! 😀 Remélem ez egy égi jel! Főleg azok után, h tegnap el lett nekik küldve az önéletrajzom! 🙂

...

Volt Shoppees game nightunk. Anno decemberben is volt. Vetélkedős, ügyességi játék.

- Lufit a tédünk köz kellett venni, s eljuttatni a túloldlon lévő csapattársadhoz, s átadni neki.
- tojást kellett becsomagolni úgy, h kb 2,5 m magasságból leesik + rálépünk, ne törjön össze. (Ellenfélnek sikerült valahogy ezt kivitelezni baszki!)
- fejenálláas
- egy kép alapján megmondani, h hol, mely országban található a képen látható táj.
- a játékvezető (manager) bemondott dolgokat, s azokat kellett valakihez párostani. Pl ki az a személy a csapatból, aki leghamarabb szülni fog? Ki fog egy gazdag emberhez hozzámenni, ki kerül börtönbe, kinek van kettős élete, bal, bla, bla

4 csapat volt, s 4 féle szavazta jöhetett be egy témára. Érdekes volt.
Az én személyemben 3 témában jött ki 2-3-4 szavazat az alábbi sorrendben;

- Hát. A mai napig nem tom pontosan, h mi, de mikor rákérdeztem a csapatomban, h az mit jelent, akkor elkezték mutogatni, h széttárja a ruháit valaki. Szatír ha jól gondolom. - Nah! Hát én két csapattól kaptam szavazatot, s hát itt felháborodtam, h kikérem magamnak, h mégis wtf???
A két csapat, akik rám szavaztak mondták h a vad bulik maitt. Mindig voltak villantások. Mondom, mert ti állandóan erőszakoskodtatok! Egyik kolléganőm, még a sliccem is lehúzta, még a többi csaj többször majdnem teljesen lerángattátok rólam a felsőm, s kishíján megerőszakoltak! Mondták, h mindegy! Ez csak poén, s nem kell mellre szívni. Am itt már a csapat jó részében volt egy alap alkhol szint, köztük persze bennem is, hát ugye, amilyen szókimondó vagyok, kiszaladt a számon, h;

"Igeeen? Poénos??? Nah majd jó megbaszom a szátokat, s az lesz a poénos!"

Hu-Huuuu! Nagy üdvrivalgás, tapsolás, asztalverés, hangos nyerítések! 😀 Jót nevetett mindenki, köztük már én is és a manager is. Ismernek már, tudják, h milyen vagyok, s h csak vicc szinten mondtam. Meg amúgy is az előadás mód volt a viccessebb. A felhábodorott díva, három csentittés közepette megmondta a magáét. 😀
Miután végelett ennek a kis shownak, a manager, jó Móunikához híven itt le is zárta a témát. 😀 "Jó! Köszönjük!"

Utólag visszagondolva vicces jelenet volt ez a vitatkozás. Mint valami olasz parlamenti vitanap. A terem egyik végéből átkiabállás a másikba majd vissza. Mutogatás, karokkal hadonászás, hőbörgés. 😀

- Aztán pontokat kaptam a könyvíró témakörében is - 3 csapat voksolt rám. Tudják, h van blogom, s sok-sok éve írom már a naplóm. (18 éve)

- S végül buddhista szeretes téamkörben is rám voksoltak - Az összes csapat rám szavazott, köztük a sajátjaim is. 😀
Itt is felháborodtam, h most mééé?! Nah itt mindenki gyorsan rámugrott verbálisan, h nyomjam el magam, mert mindenki tudja, h ez az egyetlen vallás, amivel szimpatizálok. Köztük a kabintársam volt a leghangosabb "felszólaló", h többször rámnyitott már meditállás közben, miközben a háttérben ment az om mani padme hum.
Hát ezen már én is csak mosolyogtam, s nem tudtam erre mit mondani.

...

A csajok győzködnek, h maradjak, s hiányozni fogok nekik. Érezhetően nagyon szeretnek.
Mostanában sokat ölelgetnek, h kezdjük felfogni h elvállunk.
Jól esik.
Ugyanakkor ez is lehúz az életről... 😕 😞

...

Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban jött fel bennem az az érzés, gondolat, h el kellene mennem utazni. Mármint nadi utaztatásra.
Úgyhogy a nyáron menni fogok.

...

Május 1 - Azori-szigetek; Ponta Delgada;


Nagyon szép. Történelmi település. Azokat meg ugye nagyon szeretem.
Majd beszélnek a képek.

Az utolsó 1-2 hét s főleg a finálé napjai egyre rosszabb és rosszabbak voltak. Fogyott a türelmem, már nagyon mentem volna.
Esténként konkrétan depibe estem mikor ágyba bújtam... ...egyedül...
Ez a majd egy éves hajós élet megtanítitt elég sok mindenre. Köztük a magányra is, s csak szembesített azzal, h nem nekem való az egyedül lét. Rettentően hiányzik, h összebújva ölelkezve aludjak. Utállok egyedül ágyba bújni! :(((
Rettentő szeretetéhségem van. Am tudom s érzem, h szeretnek a kollégák, meg otthon mindenki, aki ismer, de én a másfajta szeretetre gondolok. Az ölelés, a csók, a cirogatás, az erotika...

Nem gondoltam volna h a hajós végnapok ennnnnyire megviselnek...
Ma még mélyebb a depim...
Ma elment két számomra kedves kolléganőm, mert lejárt a szerződésük. Ez a hajós élet. Minden sokkal gyorsabban változik, mint a szárazföldön. Emberek jönnek, mennek körülötted....


...

Hajót elhagyván Londonban találkoztam Norbival. Volt pár óránk. Bejártuk a város főbb látnivalóit. Jó elvoltunk. Minden okés volt, nem volt semmi gáz. Az elválás után voltunk kicsit szomik, de hát ez van. Ilyen az élet... Örülök, h szeretettel és teisztelttel, jóban váltunk el.

...


Itthon:


Májusban még nem dolgoztam, de minden napra volt találkozóm valakivel, s intéztem a apró-cseprő ügyeim.

Pár alkalommal elmentem edzeni a Köki gymbe, ahol egy srác olyan pózt csinált, amiben simán leszophatta volna magát.

Aztán észrevettem a tükörben h én meg tátott szájjal nézem! :D
Aztán felálltam h mást csinqljak, mert nem tudtam levenni róla a szemem. De ahogy felálltam éreztem, h hát odalent is duzzadok ám rednesen, s az edző cucban ez nagggggyon kellemetlen volt. :D
Olyan zavarba jottem, h egyből visszahuppantam. Komolyan mint vlami szűz, szerencsétlen tinédzser! :D


Május 11;


Kellemes napsütésben ülök a teraszon és olvasom a Magyar Narancs legújabb számát, amelyben Fekete Győr András interjúja olvasható. Nagyon kellemes érzés olvasni az interjút közben elszívni egy szál cigarettát és iszogatni a tejes kávémat. 


... 


Túl sok a fehér ember. Ez egy kissé zavar, de a belvárosban eléggé elviselhető a lét, mer ott azért sok a külföldi és a mindenféle ember. Ami feltűnt, h nagyon sok az indiai. Régebben én nem láttam ennyit belőlük. Mármint az indiai túristákból.


Am imádok itthon lenni. Boldog vagyok. :) 

Új élet, új korszak vette kezdetét életemnek s ez nagyon jó érzés. :) 

... 



Május 27:


Elő bújtam bátyámnak. Lementem hozzá vidékre, ahol lakik. 

A fia ott sündörgött folyton körülöttük. Mondtam bátyámnak, h majd szeretnék vele kettesben beszélgetni. 

Grilleztünk. Kajáltunk, s utána kimentünk a helyi gyereknapi rendezvényre. A gyereket felettük a körhintára, aztán belekezdtem. 

Megkértem, h hallgasson végig, mert az elmúlt bő 10 évemről szeretnék mesélni.

Aztán belekeztem. Olyan könnyedén és lazán meséltem, mintha hétköznapi dolgokról beszéltem volna. Meséltem neki a kirakat csajokról, a jobbikról, útkereséseimről, kétségbeeséseimről, öngyilkossági hajlamaimról, magamra tálalásról, elfogadásáról, anyumról, főiskolás, pesti életemről, párkapcsolataimról, eljegyzésemről. Többször rákönyökölt egy korlátra, s fogta az arcát, de én halál nyugodtsággal és lazasággal mondtam tovább.


Mire leszállt a gyerek, ledaráltam neki mindent.

Szegényt jól beletaszítottam a melyvízbe, s keményen razúdítottam az elmúlt 10 évem, de megmondom őszintén, h én annál jobban éreztem magam, minél többet mondtam el neki.  

Kis hatásszünet. A gyerek elment ugrálni. Helyes. Menjél csak! :D


Bátyám nem is tudott mit mondani. Mondta, h én így is az öccse maradok, de sose tartotta ezt az egészet normálisnak. De nagyon zavarodott volt. Érthető. Nagyon picit rosszul esett ez a "nem tartottam normálisnak a melegséget" kijelentése, de anyám mondatahihoz (mint pl, h: "Inkább lennél drogos! Azt sokkal jobban elfogadnám, mint h buzi vagy!") képest ez lófasz. 


Kérdezte, h nem akarsz normális életet?

De azon nyomban kijavította, h" lehet ez is normális vagy nem tudom, de úgy értem h gyerekeket?" 
Határozott választ adtam, h NEM! 😀
Mondtam neki, h ha esetleg akarnák a jövőben, akkor béranyasággal meglehet oldani, de én most építem ki egzisztenciális életem, továbbá úgy érzem, h ezen életemben nem azzal a szándékkal jöttem le h szaporítsam a népességet. 

Kérdezte, h van nálunk is szerelem?... 


Nah! Hát gondolhatjátok ezek után, h mekkora a sötétség?!... 


(Am 35 éves diplomás mérnök.) 


Ezért elmondtam neki, h ezért is éreztem fontosnak előbújni, mivel a társadalmi ismeret, s elfogadottság általunk, melegek által lehet megismertetni a társadalommal, h élő, normális, természetes, egészséges, értelmes, érző lények vagyunk, s nem egy mumus. 

Nem jelenünk veszélyt a társadalomra bla , bla, bla ... 

Továbbá mondtam neki hogy ha bármi kérdése felmerül a későbbiekben, szívesen beszélgetek vele erről, s készséggel válaszolok kérdéseire. 


Mondta, h most nem tud mit mondani, kérdezni. 

Mondtam, h nem baj. Nem is kell. Emészd csak. 

Aztán a maradék pár óra úgy telt el, mintha mise történt volna. 


Gondolom majd elmondja a feleségének. 

Am megkérdeztem, h nem gyanítottátok? 
Mondták h de, de csak azért mert még sose mutattam be barátnőt, de ő mindig is reménykedett benne h nem vagyok meleg. 

Am az a durva számomra h én mekkora lazasággal és elhatározottsággal "vezényeltem" le ezt az egészet! 😀


Am nem érzek semmit. Se örömöt se bánatot. Ha elküldött volna a fenébe se érdekelt volna. 


Mondtam neki, h azért is mondtam el neki, mert elegem volt az anyám által rámerőszakolt titkolózásból és korlátoltságágból, valamint már vagyok annyira egzisztenciális, h nem függök senkitől, s már kurvára untam ezt a szánalmas titkolózást. 


Megértem, h anyumnak ne mondja el, h előbújtam, hisz tudatja ő is h anyum mennyire gyenge idegzetű. Majd ha esetleg feljön valami téma, akkor csak mondjon annyit, h ne nézze hülyének, s akkor mondja meg, h tudja h mizu... 


Am úgy tekintek erre a napra h done. Ez is megvan. Pipa. Jöhet az új meló, új pozi, új élet. 


S ha már itt tartunk.... Meló... 


Az elmúlt héten három interjúra mentem el. Mindhárom helyre felvettek, s a legszimpibb helyet vállaltam el. Csak üzletvezetői pozikra jelentkezem. 


Amit elfogadtam ott bő 2 órán keresztül interjuztatott a tulaj az ügyvezető igazgató és a pénzügyi igazgató. 


Magyar cég, de csak jókat olvastam és hallottam róla. 


Június 2. Hetében fog nyílni, s tök jó érzés, h egy új dolognak lehetek a részese.



Junius 9. hete baromira gyorsan telet és rettentő zsúfolt volt. Ugye ezen a héten kezdtem el dolgozni. Pénteken megnyitó party volt 2 fázisban. Először 10-12-ig a sajtónak, bloggereknek. Aztán 17-től pedig kötetlenebb a céges ügyfeleknek, barátoknak. Ide eljött velem Gee is, s bemutattam a kollégáknak. :)

Ez vicces volt egy kicsit, mert a party előtt mondta az egyik főnököm, h nyugodtan hozd el a párod is. Én meg lazán visszakérdeztem, h az nem baj, h a párom is Gee? :D


Mondték h nem, de azon nagyon megvoltak lepődve, h ugyn az a neve, s azon filóztak h az mekkora már h ugyan az a nevünk? :D


Am jó volt minden, minden szupi.


...


Június 16:


Nah! S most itt vagyok!

Sietve írok most is, mert készülünk Gee-vel kimenni a szabadság hídhoz, mert hétvégente ugye levan zárva. Este filmvetítés lesz, s azt lehet megnézzük.


Az elmúlt hetek rohanva teltek. Szinte minden nap találkoztam barátokkal, voltam vidéken is a családnál, ügyeim intéztem, vettem magamnak egy fasza új laptopot. (Asus UX 310 UQ) Nagyon szeretem. 


Szép, gyors, okos, s játszhatok napjaink játékaival; Battlefield 1, Xcom 2, Assassins Creed Unity, World of Warship, Civilization VI.


Melóban sokat tanulok. Minden nap van valami új. Úg néz ki, h bővülni fog a feladatköröm, s a felelősségem. Majd hamarosan 1-2 hónapon belül kiderül.


Az üzletről nem szeretnék semmi infót leírni. Annyi, h jól érzem magam. Szép környezetben dolgozom, szeretek bejárni, s szeretem a vezetőséget. Remélem hosszú távon is így marad.


Sajnos edzésre nincs időm és enrgiám. El is keztem fogyni. Szomorúan, de tudomásul vettem. Egyfajta vereségként könyvelem ezt el. Ezt a harcot elveszítettem... :/ :(

Remélem h a jövőben majd normalizálódni fog z életvitelem, s abban lesz helye az edzésnek. 


Vegetáriánius életről is letettem. Jóval ritkábban eszek húst mint eddig. Nekem már az is jó. Sajnos sok helyen elég silány a vegetáriánus ételkínálat felhozatala.


Amikor tudok, s adott a környezet, van rá lehetőség, akkor nem eszek húst.


Átlagban talán úgy mondanám, h heti kb 2-3 alkalommal eszek húst.

Nah! Mennem kell. Sorry...

A lényeg h minden baba. Boldog vagyok. Jól érzem magam. Jó újra itthon, s nem kívánom újra elhagyni az országot.

Csók!

Rion :*

<3


(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)