"Ha előre tudnánk, a dolgok hogyan végződnek, utunk hova visz, vajon ugyanazokat a döntéseket hoznánk? Vagy más ösvényt választanánk? Elkerülhetjük egyáltalán sorsunkat? Vagy ami mélyen bennünk rejtőzik, láthatatlan kézként ugyanahhoz a véghez terel minket? Számít, melyik utat választjuk, ha végül újra és újra magunkkal szembesülünk?" - Dark - S3.E1.
Június 15 - Hétfő:
Visszajeleztek a múlthét keddi interjúról, h nem rám esett a választás. Ez volt az a IT suppot pozi, amire írtam is, h úgy éreztem náluk, h ami az én fizu igényemnek a minimális alsó határa, az nekik a max lehet. (Ha már felteszik azt a kérdést, h cafetériával együtt gondoltam ezt az összeget, vagy azt azon felül, akkor már tudom, h húúúújuj, ennek is szájé....)
Június 18 - Csütörtök:
Ma voltam egy magyar cégnél interjún. Annyira nem voltam értük se oda. Egyáltalán nem volt szimpatikus a 2 interjuztató, s úgy vagyok vele, h ha már a hr-es és a leendő főnököm nem szimpi, akkor inkább hagyjuk...
A múlt heti 1 órás angol interjús meló se jött össze, s mivel az a tapasztalatom, h hiába sokrétű és szerteágazóak a feladatok, a legtöbb cégnél nem igazán akaródzik megfizetni azt az összeget, amit elvárnék, így valószínűleg az lesz, h a napokban megrendelem az elektromos bicajt ami egy komolyabb összegű beruházás lesz, de befektetésként fogom fel, aztán elkezdek netpincérkedni. (Woltnál várólista van már tavasz óta) Jól keresnek a futárok. Alsó hangon nettó 300-400-at megkeresnek, de állítólag, aki nagyon odateszi magát az 1 misit is hazatud vinni. Jó! Nyilván én nem fogom úgy tolni, de a lényeg h rajtad múlik, h mennyit keresel. Szimpi még, h úgy dolgozol ahogy akarsz. De a lényeg, h most úgy érzem, h inkább más jellegű munkát végeznék.
Budapestet meg amúgy is szeretem, s így legalább csavaroghatok folyton. 😅 Úgy tervezem, h a nyarat megtolom, h megszedjem magam, aztán szeptemberben keresek majd megint irodai melót. De a legjobb az lenne ha részmunkaidős és home officeos kombit találnék, s néha elmennék futárkodni mellette, h kiegészítésem a fizut. Most, h nincs már lakás hitel a nyakam, így megengedhetem azt a luxust magamnak, h tényleg lazábban tolom, s kevesebből élek.
Aztán van még egy olyan (kevésbé életképes) opció is, h megyek Berlinbe. 😅🤣
Találtam egy olyan melót Berlinbe ahová magyar és angol nyelv szükséges, s Gáborral való egyeztetés után piff anyukááám! Jelentkeztem! 😅
Jelenleg kb 20% esélyt látok rá, h lesz belőle bármi is, mert nem olyan egyszerű a szitu. Berlinben kell(ene) élni és június 29-én meg munkába kellene állni! Hát az még mindjárt itt van ugye...
Ha Gábor jönne velem, akkor én bevállalnám, h taka Berlinbe, mert én már rég kacérkodom a német nyelvtanulással, s ez egy nagy multi cég, ahol a cég német tanárja által biztosított nyelvtanulási lehetőség is van. Ez amúgy nagyon hasonló cég ahhoz, ahol 3 körös interjúm volt május végén.
Ami problémás, h ugye én imádom Budapestet, s tuti hiányozna, de Berlin közel van. Repülővel 1 óra, s volt lakótársam is kint él már 6 éve, s kb 3 hetente hazajár. Ez így meg már okés. De a fél év távollét, mint a hajón az sok.
Meg a lakásunk is kérdés, h mi lenne vele. Kiadjuk v ne.
Én max csak ismerősnek adnám ki, de azzal a feltétellel, h én bármikor hazaköltözhetek, s lakótársa leszek. S max csak 1 embert. Se kutya, se macska, se semmi. (Amilyen rend, tisztaság és letisztultság mániás vagyok, ez gondolom evidens. 🙄😅🤨😏)
De lehet h ki se adnám. Hitel nincs. A rezsi az mondjuk sajnos sok. Havi 40-50, de a német fizu mellett kibírnám... 🙄😁
Szo volt/van egy ilyen opció, de nem fogok csodálkozni ha fel se hívnak, látván, h magyar címem és számom van. De egy próbát azért megért.
Június 19 - Péntek:
Gábornak ma van a szülinapja (28). Szerda óta otthon van Debrecenben, de ma délután jön majd vissza Bátyájval, aztán iszogatnak, meg lehet mennek bulizni is. Mi majd holnap találkozunk. Vettem neki cukrászdában többféle tortaszeletet, mivel nem tudom milyet szeret igazán, s így legalább biztos nem lövök mellé, ha van több választéka. :D
...
Szembesültem a Netpincérhez való jelentkezés után, h várólista van. Nagyon pofán baszott! Erre nem számítottam. Írtam is a fb futár csopiba, h kinek mi a tapasztalata, mennyi a várakozási idő, s kiderült, h több hónapos, s h a netpincérnél létszámstop van. Mondom azt kurva jó, mert az fb-n, meg instán, napi szinten látom a kibaszott tetves reklámjuk, h jelentkezz hozzánk futárnak!
Egy darabig tombolt bennem a düh, majd magam vádoltam, h jelentkezettem volna már oda is május végén, mint a Wolt-hoz. (Wolt-ról tudtam, h várólista van, ezért is jelentkeztem oda, előbb.) Aztán meg elhagyott minden erőm, elment mindtől a kedvem, s totál elveszettnek éreztem magam. Kínomban csak elterültem az ágyon, s órákon keresztül csak vegetáltam.
Szóval semmi kül csak egy tipikus pszichológiai folyamaton mentem keresztül. 😅✌️😁🙄
Június 20 - Szombat;
Gábort felköszöntöttem, s a süteményeket is szépen megette. 😀 Aztán találkoztunk Jucival elmentünk Szentendrére. Sajnos egész nap borús volt az idő, de azért jól éreztük magunk. Bekajáltunk finom pizzával aztán bepiáltunk a parton. Jó kis chilles nap volt.
Június 24 - Szerda:
Vasárnap óta külön voltunk Gáborral, s ma jöttem hozzá. Ahogy kint ülök az erkélyén, s most írok róla, nyugodt, boldog érzés tölt el. Megszerettem a nála való tartózkodást, holott eleinte nem szerettem nála lenni. Mondjuk szinte biztos, h sokat javított a véleményemen az is, h a hálót áthelyeztük az erélyes szobába, amit egy kicsit át is rendeztünk, és jóval barátságosabb a számomra, mint a másik szoba, amiben korábban voltunk.
Ma elvittem egy burgeres helyre Gábort, s meghívtam egy vacsira, ami még része a szülinapi ajándékának, s spontán kikötöttünk a Pontoon-nál a Lánchd lábánál, ahol Gábor egyik haverja zenélt, így ottragadtunk. Iszogattunk, élveztük a társaságot, a zenét. Csodás zárása volt a napnak. 🙂
Június 25 - Csütörtök:
Ma taliztunk a fogadott apummal, akinek bemutattam Gábort. A szigeten találkoztunk, ahol ettünk, ittunk, meg sétáltunk egy nagyot is, szóval jól elvoltunk, s egészen besötétedett már mire hazaértünk.
Gábornak megérkezett a másik szülinap ajándéka. Rendeltem neki egy könyvet Adj új esélyt magadnak címmel. Remélem olvasni fogja, s sikerül valamit beépíteni belőle az életébe.
Június 26 - Péntek:
Hazajöttem. Olyan jó érzés itthon lenni. Egy igazi menedék a számomra. Hálás vagyok a fentieknek, h van. Ott van ahol és olyan amilyen, de legalább az enyém.
Mondjuk már igazán illő lenne nyerni már (pár) száz milliót a lottón h vehessek magamnak néhány belvárosi kisebb lakást, meg egy telket Agárdon, ahová egy menő konténer lakást csináltatnék, h legyen hétvégi menedékem, illetve azt is kitudnám adni.
Már többször morogtam a fentiekre, h hahó! De tudom, h ezzel is az egyik fő életfeladatom tanulom, a türelmem javítása/fejlesztése.
Az ablakaim retkesebbek, mint voltak mielőtt megpucoltam. A nagy esős időszak úgy telibeverte sok ocsmány fossal, h azt mondom, h ott rohadjon meg ahol van! Ezért takarítottam annyit h kb 1 hétig nem élvezhettem a naplementét a tiszta ablakomon keresztü!
Amúgy meg ez a hét volt eddig a legszarabb munkakeresés ügyben, mert konkrétan sehonnan sem hívtak... Máskor legalább volt heti 1-2-3 hívás, interjú, de ezen a héten semmi! 😔😕
Július 27 - Szombat:
Leutaztam vidékre szüleimhez. Bátyám felvett kocsival itthon Pesten, s a családjával együtt mentünk szüleinkhez, ahol a közös ebéd után felköszöntöttük bátyámat. Holnap lesz ugyan a születésnapja, de ők mennek tovább a felesége szüleihez majd. Én meg a szokásos módon reggel megyek, estére meg jövök haza Pestre, szóval nem maradok vidéken.
Jó volt velük lenni. Meg a vidéki friss levegő és nyugalom. Durva, h mennyire érzem a különbséget a 2 élet között....
Július 28 - Vasárnap:
Találkoztunk egy brazil sráccal, akivel kb 1 hete matcheltem s meglepő módon még rám is írt. Megvolt beszélve, h megy tovább, van programja aznapra, de azért szeretne találkozni. Pénteken találkoztunk volna, csak az meg nekem nem volt jó, mert másnap kora reggel meg mentem vidékre.
Iszogatunk, beszélgettünk, meg cigiztünk, s a harmadik cigi után ment is el, aminek nagyon örültem, mert az utolsó engem kurvára kiütött. 😅✌️Persze biztos be is rúgtam, meg megsütött a nap is, szo ez a hármas összeesküvés ellenem meghozta a kellő hatást. Mikor a srác elment még tudtam magamról, képbe voltam, fel is tudtam állni szo akkor még csak a "pont jól vagyok" fázisban voltam, de aztán kb bő 1-1,5 órára elvesztettem a kapcsolatot a külvilággal. 😅🙄
Gábor kivárta türelmesen, meg mindig itatott vízzel, mert kurvára kivoltam száradva. Ezúton is hálás köszönetem neki. 😊❤️
Július 30 - Kedd:
Elkezdtem nézni a Dark 3. évadát. Megint felcsigázott a német nyelv. (Még sokan utálják, s a hideg kirázza őket a német hallatán, nekem meg pont, h van valami megmagyarázhatatlan vonzalmam a német iránt.) Szóval ismét letöltöttem a Duolingot, s elkezdtem a németet "tanulni". Meg használom a Drops nevű alkalmazást is, ami segítségével szavakat, kifejezéseket lehet tanulni.
+ Elgondolkoztam azon, h lehet jelentkezni kellene német nyelvtanfolyamra, s szét is néztem a piacon, de nem merek belevágni, mert a többségük több hetes tanfolyam, s ha csak fél intenzív tanfolyamra is megyek, ami heti 2 alkalmat jelent is, azt se merem bevállalni, mert mi van, ha közbe lesz munkám (kurávra remélem legalábbis) s úgy fogok dolgozni, h nem fogok tudni elmenni a tanfolyamra?...
Meg nekem a iskolás, tanáros nyelvtanulás sose volt az erősségem. Mindig is hármas voltam angolból, igaz szartam az angolra egy nagyot, mert akkor még nem volt olyan nagy jelentősége, meg nem is vettem komolyan, de a lényeg h nekem a hajón fejlődött leginkább az angolom, mert nekem a gyakorlat kell. Hiába a tanulás ha aztán nem használom.
Ezért is lett volna jó, ha összejött volna a berlini meló, mert kint rá van kényszerülve az ember, meg gyorsabban, jobban tanul, mint az "iskolapadban". Ugyanakkor meg ugye, imádom Budapestet, s nem akarok mindenáron külföldre menni....
Nah meg h mi lenne velünk Gáborral arról ne is beszéljünk. Szo nem olyan egyszerű az, h csomagolok oszt taka Németországba szerencsét próbálni....
Én hiszek abban, h leszületésünk előtt egyrészt mi, másrészt pedig a fentiekkel közösen jelöljük ki a leendő életünk főbb pontjait, amiket el kell érnünk, amikkel szembesülnünk, találkoznunk kell majd, s sokat gondolkoztam azon is, h vajon mi a fenét találtunk ki leszületésem előtt, h most megint milyen változást kell elérnem, mert az tény, h eddig minden munkahelyváltással egy picit más világba, más területbe kóstoltam bele.
Most is szinte csak új területekre jelentkezem, s valószínűleg egyrészt azért is hívnak annyira szánalmasan kevés helyről, mert korábban nem dolgoztam még olyan területen, bár azért vannak olyan jellegű tapasztalataim, ami belepasszol abba a munkakörbe. Másrészt meg ugye több százezren vannak a munkaerő piacon s tudnak dögivel válogatni a munkáltatók.
Szóval simán elképzelhetőnek tartom, h rossz irányba próbálom kikövezni magamnak az utat, s ezért is van ez az eredmény, h a már kb 260 db jelentkezés mellé kb 4 db interjút tudok felmutatni... 😅🙄😒
Az önéletrajzom átnézettem már még májusban hr-essel, angol tanárral, barátokkal is, szo azzal nem lehet baj. Modern, fiatalos nem egy átlagos, unalmas.
Simán elképzelhetőnek tartom azt, h minél tovább vagyok munkanélkülin, annál nagyobb az esélye, h egyszer csak találok valami/valaki olyat, vagy eszembe jut valami, ami által rátalálok a helyes irányra.
Úgy is mondhatnám azt, h úgy látom a jelenlegi helyzetem, mint akit betereltek egy labirintusba, s sok ajtót próbáltam már kinyitni, de szinte mindegyik zárva volt, mert nem az a nekem való helyes út.
Így még kóválygok tovább. Nincs más hátra, mint előre! 😁💪
Nah mindeeeeegy. Mit akartam még??? 🙄🤔
Jah igen! A brazil srác továbbra is szeretne velünk találkozni, szo lehet h a hétvégén valamikor ismét lesz egy hármas bulika. Jó lenne. Még sose voltam brazillal. 😀
Meg 2 barátom is akar velünk. (Akik szintén egy nyitott kapcsolatban lévő pár.) Mondjuk velük volt már még tél vége felé valamikor egy rövidke spontán kis oral have fun, mielőtt elmentünk bulizni együtt, de azóta se hoztuk össze a folytatást. Meg van még 3 másik srác is a listán, akivel már beszélgetünk egy ideje, de annyira azért mi se akarunk állandóan, másokkal lenni, szo nem megy ez azért olyan gyorsan. Szépen lazán, ráérősen csak. Majd alakul. De a brazil, h ennyire kommunikatív és érdeklődő, így ő a lista elejére került. 😁
Majd meglátjuk, s úgy is mesélek ha volt valami. 😜
Ennyike!
Csók! 😘
Rion
❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
