Az előző részek tartalmából :

09.11 Hétfő:

Szeretem a hétfő és a szerda kora reggeleket a gymben, mert szinte alig vannak.

... 

Bírom az olyan embereket, akik inkább beszélgetni járnak le, mint edzeni. Annyit pofázni, mint ahogy ezek fossák bazdmeg a szót! 

Mint valami rossz vidéki kispados öregasszony... 

Nah de engedd eeeel! 😊

09.13 Szerda:

Még javából álmodtam, mikor szólt az ébresztő. Tök kóma voltam. Ajjjj faszom mondom! Mi a gechi vaaaa'?! Kelni kell... Milyen nap van? Szerda! Óóó! Akkor kevesen vannak a gymben! Menni kell! 😀

Aznap bent volt az a felőrült ember, akiről korábban írtam, h magamutogató s meztelenkedett nekem. 

Am tipikus kidobó fiú. Mint egy pitbull. Megtermett erő ember, dinnyehordó válakkal.
Dobálgatta a súlyokat, hangosan nyögött...

Jaj Móuni(ka) mondom... Engedd eeeel! 

Am majdnem leírtam, h bocsánat, h állandóan a gymről írok, de gyorsan rájöttem, h ez egy online személyes napló. Egyrészt arról írok, amiről akarok, másrészt meg most mit csináljak, ha mostanában ezek a főbb témáim?!

Meséljek a randikról is...

A többségével 1-2 találka van azt annyi.

Am szeretem ezeket a hűvösebb estéket. Kellemes emlékeim vannak. Nem csak mostani hanem több hónapokkal, évekkel ezelőttiek is.

Szerintem hangulatosabb, romantikusabb.

Együtt vacogni, látni egymás lehelletét, érezni, ahogy a hidegben izzik köztünk a levegő. S na hát a legjobb a hidegben a forró csók... Hmmm...

Lovely. 

:)

Szeretem érezni az elválás után is a másiknak az illatát.
Szeretem mikor utólag még sokáig lehet érezni a másik ajkait a számban.
A borostájának szúrását az arcomon.
A kellemes hangjának rezonanciáját visszacsengeni a fülemben.
A személyiségének varázsa alatt lenni. 

Lovely, mikor mosolyogva mész haza, mert még a kellemes randi hatása alatt vagy, s hazamentel közben, v már hazaérvén kedves üzeneteket kapni. Mindennek kicsit olyan mámoros érzése van.

... Aztán persze elfelejtjük egymást... 😁😊😄🤣

De élek a mának, s amiket megtapasztalok, azokat megélem, átélem, viszont nem élem bele magam semmibe és senkibe . Nem szabad.
Élvezni kell, átélni, lazán, de nem beleélni... ☺️ 

Am érzem, h változom. Mind külsőleg, mind belsőleg.

Minden ember életében vannak periódusok, ciklusok, amik véget érnek, s ilyenkor (komolyabb) változások mennek végébe. 

Most ilyenben vagyok. 

Mondhatni, "under construction". 😊✌️

Egyébként hatással vannak rám azok a fiúk is, akikkel megismerkedem. Még ha csak 1-2 találka erejéig is...

Valahogy legbelül érzem, h ez az egyedülállóság, kurvára nem nekem való. Persze ennek is vannak szép oldalai, de közel sem annyi, mint egy komolyabb kapcsolatnak... 

De mondom, én úgy tekintek erre az egészre, h ez csak egy ilyen egyfajta "kényszerű" időszak, mint egy "kiképzés", v "küldetés"  amit muszáj megélnem, megtapasztalnom, ahhoz h a személyem, lelkem tanuljon, változzon, fejlődjön. 

(Am még annyit ehhez a tanuláshoz, h értékek tekintetében is sokat tanulok. A fiúk ezekkel a (számomra) szánalmas 1-2 felszínes talikkal is arra világítanak rá, h micsoda értéke van egy komolyabb, szeretteljes kapcsolatnak.)  

...

Nagyon rákattantam a swing, electro swing, jazz, akusztik és chilles, nyugis zenékre. Szeressük őket. 😊▶️🎵

...

A hűvösebb estéken a gyertyafényes kádas forró fürdőkre is rávagyok állva. Megfűszerezve a fentebb említett kellemes, nyugis zenékkel. Imádom. 😊✌️❤️🕯️

...

Ami feltűnt mostanában, h nagyon figyelem a környezetem. S nem az emberekre gondolok. Az embereket gyakran direkt kizárom.

Itt inkább "állatiasabb" megfigyelésre gondolok. A hallásom mindig is "tűéles" volt. Gyakran van az, ha én hallom meg legelőször a hangokat zajokat, jön valaki, v h pl csörög, v csak rezeg a telefon. Továbbá kifejezetten idegesít ha valami hangos. Nagyon ingerlékennyé tud tenni a hangos utca, csörgés, csattogás, v ha hangosan szól a tv stb...

De nagyon relaxáló számomra a lakásba behallatszó fák susogása, v a természetben, a tücskök ciripelése, de am all in minden ami természet.

Egyik hétvégén leugrottam vidékre anyumékhoz, s felmásztunk a hegyoldalba és.... ...leírhatatlan az a nyugalom, békesség, boldogságérzés, amit átéltem...

Kiültem egy nagy sziklára s csak úgy voltam a természettel. Tudom, egyeseknek ez olyan "izé", de szárnyalt a lelkem...😊🕊️😇

09.15-16-17:

Hétvégén a céggel kint voltunk a Bazilikánál az édes napokon.

Elég durván szembesített azzal az élet, h hát én az elmúlt 6 évben bizony a felső kategóriás luxus értékesítésben dolgoztam, s hát eléggé elvagyok szokva attól a rétegtől, akik ott jöttek, mentek.... 

Sajnos volt egy párszor, h 1-2 másodpercre lefagytam, mikor egyes érdeklődők odajöttek, s egyetlen kérdéssel szíven ütöttek.

 Pl; h mik ezek? Oszt mé' ilyen drágák ezek? Ezt most nem mondod! Tényleg az az ára, ami ide van írva?! 

OMG! Gyermeikem az Úrban! Ha én ezt tudom el se jövök! 

Az én vilagomban ez nagyon durva, mondhatni barbár megnyilvánulás! S mindezt képzeljétek el valami nagyon alpári Maunika shows stílusban! 

S ne könyveljetek el kényes, beképzelt buzinak, de nem ehhez a szinthez vagyok hozzászokva! 

Ez nekem olyasmi, mint amikor a kis lovely, békés, rózsaszín kis világomból valami szörnyű, pokoli világába taszítanak, ahol ilyen rémes, döbbenetes alakok kószállnak, akik hozzád beszélnek, de te alig tudsz megszólalni a döbbenettől, mert azon gondolkozol, h hol a faszomba vagyok, s mi a faszt csinálunk mi iiitt??!!😮😨😱😵😭

Továbbá gyakran nem is sikerült megtalalni a közös hangot a pultunkhoz térő látogatókkal! 

Azzal szivattuk egymást a kolléganőmmel, h aki előbb magához tér egy-egy ilyen személy kedves kérdései által okozott sokk után, annak hirtelen pakolni valója támadt hátul, s magára hagytuk egymást, h fiam én ezt nem bírom,  ez most a te köröd. 🤣 🤒🤕👻👽👾☠️💀🙅🙆🤦

De szerencsére a végén a vezetőségnek is ugyanaz volt a véleménye, mint nekem, h mi nem illünk bele ebbe a környezetbe, s a jövőben nem fogunk ide se jönni...👏👏👏👌🤘✌️💪👍

Örültem nagyon ennek a döntésnek s el is mondtam nekik, h hiába a 8 éves tapasztalat, itt én is megvoltam lőve, mert nem tudok ezon a színvonalon értékesíteni, s ez teljesen más, mint amit én az utóbbi 6 évben megszoktam...

...

Örülök, h nem vagyok már teenager. Ezt csak azért mondom, mert mindig ez az érzés/gondolat jön rám, akárhányszor meglátom az iskolás tiniket.  

09-17;

Vissza vettem az ismerkedésből. Az elmúlt 2-3 héten szinte 7 napból 3-4szer találkozgattam fiúkkal. Valakivel csak egy tali volt, valakivel kettő. De kettőnél többször nem is találkoztam senkivel. Ki is hullottak. Vagy ők nem jelentkeztek, v én. Szo csak a szokásos...

Aztán vannak olyanok, akikkel régebb óta beszélgetek. Van köztük olyan is, akikkel már találkoztam, s tartjuk továbbra is a kapcsolatot, s van olyan is, akivel még nem találkoztam, de azért mégis él a beszélgetés. 

Úgyhogy most csak cseverészek a "meglévőkkel". Most új emberek megismerésével nem foglalkozom. Max ha valami bejövős fiú rámír, de ilyen nem sűrűn van. Van. De nem gyakran. 😀

Am volt egy srác, akivel már háromszor taliztunk - igaz a harmadik tali a haverjaival mentünk ki megnézni az Arc kiállítást - de vele jól éreztem magam. Mondjuk az is hozzá járult, h a 3 taliból  kétszer elszívtunk egy spanglit. 😁

De hát mit ad Isten, egy hete már ő is eltűnt... 😃

...

Am amivel még szembesültem, h ismerkedésnél számomra pl az hátrány/negatív tud lenni, ha valaki még tanul, v a szüleivel él.

...

Bírom, amikor az üzletbe betérő látogatóknak  elmondok 1-2 mondatot magyarul és semmi reakció rá. Megkérdezem, h English or Hungarian és erre se semmi reakció!

Ilyenkor lassssan és artikuláltaaaaan megkérdezeeem ismééét,  h are you speaking English or Hungarian?

Nah itt aztán volt már minden válasz! Kedvencem mikor erre se reagálnak semmit! Erre egész egyszerűen egy "oké" - val nyugtázom, h a Marsról érkezett ertelmiségiekkel van dolgom, s egész egyszerűen otthagyom őket. Ha akar valamit majd szól, de analfabéta kukákhoz kurvára nincs türelmem.

A legtöbbször yes választ adnak.

Ettől falnak tudnék menni! Milyen yes geci?! Hát ne basszál már fel!!! 🙉🙆🙅

Amikor vissza kérdezek, h mi a fasz van, ilyenkor páran meg úgy megzavarodnak, mert rájönnek, h hülye választ adtak.

De ez előfordult már mind külföldivel, mind magyarral is.

Mondjuk a magyart még megértem, h angolul válaszol, mert angolul kérdeztem.

Aztán vannak, akik motyognak valamit az orruk alatt, de az istennek ki nem lehet venni, h idegen nyelven v magyarul motyog.

Általában ezeket is leokézom, h jó van fiam, bazd meg magad akkó'! Háttérbe vonulok, s hagyom had térjen az eszéhez. 😊

Erdeményként volt már minden. Volt aki ugyan úgy motyogva távozott egy kis idő után az üzletből, volt aki aztán jól érthetően megszólalt angolul, meg olyan is volt, aki magyarul kezdett el kérdezni. ☺️

09.22 - Péntek:

A Moncler 5 éves születésnapját ünnepeltük. Megvolt hívva minden volt dolgozó is, szo mentem én is. 

Annyi sok dicséretet besöpörtem, h nagyon jólesett a kis lelki világomnak. Dicsérték a hajam, a megjelenésem. De a legérdekesebb vallomások azok voltak, h milyen jó fej vagyok, s h most jöttek rá, h am mennyire nem ismertek, s milyen zárkózott fiú voltam, s ma este egy olyan részemet ismerték meg ami tök szimpi. Meg h nagyon jó lelkű ember vagyok, s maradjak meg ilyennek. Aztán ahogy fogyotak a pezsgők, ezek a dicsérték csak úgy fokozódtak, h már mondtam is, h jóu' van. Most már nyomjátok el magatokat!  😁

A ünneplős, kajálás, piálás után átmentünk a szomszédba az egyik törzshelyemre az ANKERTbe. Péntek este volt. Buzi buli. De most nem feszültem be annyira, mint szoktam a buzi bulikba. Valszeg azért mert már nincs senkim. Nagyon jó volt a zene. A kedvenceim. Napjaink slágerei + retro.

Britneyre totál bevadultam megint. 😁😊✌️

09.24 - Vasárnap:

Egész nap pihikézés volt. Már nagyon rámfért. A napom nagy részét lakások nézegetésével basztam el. 1-2 szobás 30-50 nm2-es, erkélyes lakásokat keresgélek. 2 év múlva eladhatom majd a jelenlegi lakásom. Ami nem biztos, h be fog következni, de játszok a gondolattal, s szeretem előre felmérni a terepet. Persze addig rengeteg minden változhat, de kíváncsi voltam, h mit, hol és mennyiért találok.

Találtam is jó párat. Leginkább új építésűeket néztem, amik kb 2018-2020 körül fognak elkészülni. Szemezgetek a stúdió lakásokkal is.

Amin nagyon meglepődtem, h a lakás árak, s ezzel együtt az albérlet árak is kurva magasak!

Szembesültem azzal, h bennem még a kb 7 évvel ezelőtti árak élnek! Azaz nagyon-nagyon levagyok (voltam) maradva a jelenlegi árakról, ami kissé mellen is baszott!

Szo volt egy kis rendszer frissítés...

09.27 - Szerda:

Norbi itthon volt 5 napig. Igaz abból mi csak kétszer találkoztunk. 

Szerda este meló után elmentunk az Ecseri úti Burger Kingbe. Nagyon szeretjük a Burger Kinget. 😊 

Nosztalgiáztunk is egy kicsit, h mikor legutoljára itt voltunk, nagyon összevesztünk valamin. Persze szerinte én voltam a fasz, szerintem meg ő csinált valami olyat, ami előhozta belőlem a köcsögöt. Nah de mindeeegy. Jót nosztalgiáztunk ezen. 😊

Mesélgettünk egymásnak a kalandjainkról is. Annyira persze nem mentünk bele, de pár perc erejéig azért téma volt. 

Aztán hazajöttünk és amikor a nappaliban borozgattunk, a kis táskáját megláttam a szekrényen. Tudtam, h abban tartja a jeggyűrűm, amit decemberben vissza adtam neki. Odamentem, belekotortam. Persze az övé is ott volt az enyém mellett, kivettem s a lámpa fényében megvizsgáltam őket. Mintha valami gyémántot vizslattam volna. 🙂

Hiba volt. Nem kellett volna.

Fájó volt. Hiányzik nagyon... 

Amúgy aznap este nálam aludt, s megtörtént a dolog...  

Nem kavart fel. Inkább az az érdekes, h tök természetes volt. Mármint, h mintha mise történt volna. Mármint, mintha nem is lennénk külön már majd 1 éve... (OMG! Már - novemberben lesz - lassan 1 éve...) 

Bebújt mellém az ágyba. Átöleltük egymást, kis cirógatás, simogatás, puszik, aztán gyengéd, lágy romantikus csókok, aztán egyre jobban beindult a dolog...  

09.28 - Csütörtök:

Reggel elváltunk. Ma mennek lakótársnőmmel Hollandiába pár napra "nyaralni". 

Este mikor hazajöttem, s benyitottam a szobánkba, az a fájó érzés jött rám, h rossz, h Norbi megint elment, s h nincs itt...🙁

Aztán mikor elindultam kifelé a szobából, a szemem sarkából észrevettem az éjjeli szekrényemen hagyott kis üzenetet.

Egyszerű pár sort írt csak, de nagyon felkavartak, s kicsit pityeregtem is. 

Az elmúlt 5 évben kb évente egyszer-kétszer  hagyott hátra maga után kis cetliket s ezeket mindig is nagyon szerettem... 😍❤️☺️

Úgy érzem h a "kapcsolatunk"  ismét egy új fázisba ért. Ennyi. Nem kell túl gondolni semmit. Nem is kell tudni, s nem is akarok többet tudni.

Egyszerűen úgy jó minden ahogy van. Élek a mának és megpróbálom mindenben a jót meglátni még akkor is, ha gyakran nem könnyű. Tudom, h egy változáson megyek/megyünk át, amit hagyni kell.

Változik ő is, változom én is s a köztünk lévő kapcsolat is változik. (Mondjuk konkrétan azóta, h kimentünk hajóra, de mindegy....) 

Tény, h szeretjük, s tiszteljük egymást, s elég erős is a kötelék kettőnk között, még akkor is, ha ezt nem mindig érezhető, s nem beszélünk mondjuk hetekig... 

Ezt persze sokan nem értik, de nem is kell mindig mindenkinek mindent érteni... 

Am továbbra is azt vallom, h minden úgy jó, ahogy van. Kell neki is és nekem is ez az időszak, ami most van. Mondtam is a Norbinak, h éljen, tapasztaljon, nehogy aztán majd megbánjon bármit is. 

A barátiköröm véleménye erősen megoszlik ezt illetően. Mint arról már régebben is írtam, vannak akik nem értik, h minek állok még vele egyáltalán szóba ezek után.

Vannak, akik szurkolnak nekünk, s azt szeretnék h újra együtt legyünk. 

Vannak azok, akik azt mondják, h bárhogy is alakuljon, csak az a lényeg, h jó legyen, boldog legyek.

S vannak, akik azt mondják, h nincs még köztünk lezárva ez az egész, de jó lesz bárhogy, bármi is legyen ...  

S ezzel érték én is egyet. Mindig jól, jobban alakultak a dolgaim ahogy visszatekintek az elmúlt évekre.

+ Nekem nagyon sokat segített/segít az a hit világom h minden okkal történik. Hálás vagyok nagyon, h minden így történt ahogy, mert én csak ebben az elmúlt egy évben akkora változásokon mentem keresztül, annyi tapasztalatot szereztem, mint más talán sajnos egész életében sem. 

Rengeteg korlátoltságom és tanulni valóm van még így is, de jó látni, megélni azt, h honnan indultam és most hol tartok. S úgy gondolom, h ahhoz h boldog légy, nyitottnak, lazának kell lenned. 

Hajlékonnynak, mint egy fűszál, aki igazodik a külső környezeti változásokhoz. De ha olyan merev, rugalmatlan vagy, mint egy fa, akkor a külső változások, mint pl egy vihar ketté tör a gecibe. Vagy beléd basz a villám s kiégsz. (a gecibe)  

"Vicces" hasonlatként mondhatnám azt, h én november-decemberben fa voltam. Ketté törtem s kiégtem (a gecibe), majd fűként újjá születtem.😊✌️ 

Jóval lazább, s rugalmasabb vagyok, mint voltam és nem tartok haragot, nem agonizálok azon, h mi volt, mit tett, s h mi lesz. Let it go! Engedd eeeel... 

09.29 - Péntek:

Nehezen indult a napom. Az eslő felében pangás volt. Be is depiztem. Elég sokszor meghallgattam Pink legújabb számát a what about us-t. Norbi hiánya meg nem h halványulna, hanem még erősödött... 

...Nem jó van ez így... 😟😕😩

Aztán kerestem, s találtam magamnak munkát, amivel letudtam magam kötni. Így az idő teltével, s a munkával a hangulatom is javult. 

Meg munka közben a jövőn kezdett el kattogni az agyam. Ugyanis már hetekkel ezelőtt kezdődött az érzés, de azóta csak erősödött és mára már szembesültem azzal, h hiányzik a luxus kereskedelem. 

Ez is felső kategóriás ahol most vagyok, de ez nem olyan, mint amit eddig megszoktam. Írtam is az egyik ismimnek, h ha esetleg keresnénk embert a Louis Vuittonba, akkor szóljon. Oda azért még talán szívesen visszamennék dolgozni még ha csak egy szimpla eladónak is, hiába, h most üzletvezető vagyok. 😊✌️

Válaszolt is, h most vettek fel egy, új embert.

FUCK YEAH! 

De azért a LinkedIn-en elkezdtem őket követni, s láttam, h még fent van nekik az állás hirdetés. Igaz 2 hónapja tették fel, de azért elkezdtem módosítani az önéletrajzom, s a jövő héten elküldöm. Azzal nem veszítek semmit. 

Az "erről lecsúsztam" csalódás érzése után arra gondoltam, h minden okkal történik, s ha tényleg váltanom kell, akkor majd úgy is jönni fog a nekem való meló, ahogy az eddig is történt. 

Vagy ez az üzlet fog fellendülni, ahol most vagyok és beindul itt az élet, v majd jön valami új márka ide az Andrássyra, v a fasz tudja. 😀

Mondjuk már jó rég nem tette be új brand a lábát Budapestre szo ideje lenne már... 😀✌️

Bár először ezt a korlátolt, gyűlölködő rendszert kellene megbuktatni. De fel a fejjel! Ami késik, nem múlik! A történelem az élet tanító mestere. 😉

09.30 - Szombat:

Szeptember utolsó napocskája nagyon kellemesen telt. Pihikézés egész nap. Igaz voltam a gymben is 2 órát délután. De olyan jó volt utánna itthon megebédelni, meginni a proteinem, s alukálni egy kicsiiit! 😍❤️🤤

Béke, csend és nyugalom. Egész nap csak a  "nature" lejátszási listámat hallgattam Spotifyon. Természet hangok. Tücskök, madarak, eső, szél, erdő, ilyenek. Az tenger hangja az egyetlen, amit nem szeretek hallgatni. ☺️

+ Önéletrajzot írtam, mert a régi nem volt jó, s azzal element ám egy jó pár óra...

Október 1 - Vasárnap:

Feljött anyum. Szokásos főzés, takarítás, közben cseverészés. Jó volt. Elég sokmindenről beszélgettünk. Megint van egy jó pár dolog, ami tervezgetek ugye, s azokba avattam be. A többsége hosszú távú, s még odébb van, de ami fix és közelebbi, h tavasszal kifestetem a szobám. A jelenlegi - még Norbi által kívánt - alma zöld helyett grafitszürke lesz. Rengeteg képet nézegettem már ez ügyben, s egyre jobban tetszik. Eleinte kicsit tartózkodtam tőle, mert h nem túl depis e, de nem. Férfias. Igazi legény lakásba való. Tetszetős. 

Anyagilag fogok még változásokat bevezetni, mert túlságosan folyik ki a pénz a kasszámból, amit a kis zsidó énemnek nem tetszik. Am (sajnos) nem vagyok zsidó, de a közelebbi barátaimtól már megkaptam párszor. Ez van. Bika, szűz aszcendenssel... 😄✌️

Ez a hétvége az edzés, pihikézés, önéletrajz írás, takarításon túl még egy teljes körű, mindenre kiterjedő költségvetéssel is telt. 

Laptopot felcsaptam, excel táblázat, s uzsgyi neki! Füstölt a billentyűzet! 

Kb 1 órás mérlegelés, könyvelés után kijött, h  hol kell változásokat bevezetnem ahhoz, h erősebbé tegyem az anyagi helyzetem. 

Szo gyorsan eltelt ez a nap is...

Nah! Ezek történtek velem az elmúlt hetekben...😊 

Viszont már kész van az október első feléről írt bejegyzésem is. Ugyanis technikai hiba merült fel. Ezt a bejegyzésem, amit most olvastatok, már kb 2 hete megírtam, csak nem került közzétételre.

Közben ugye meg már elkészültem a kövi bejegyzésssel is.

Holnap közzé teszem azt is. ;)

Csók!

Rion 😘

❤️

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)