Jucival és Gáborral voltunk megint párszor a törzs helyükön Agárdon.
Gáborral volt köztünk mostanság egy kis zavar az éterben, ami a nyitott kapcsolatunk le nem tisztázott, meg nem beszélt részeit érintette. A lényeg, h még én a télen voltam total megmeve, bekattanva, s kalandoztam, addig most Gábor volt a soros, s hát voltak, illetve majdnem voltak olyan dolgok, amik nálam elérték a határt.
Az egyik srác kivel hármasoztunk párszor, akart csinálni új dolgokat, illetve használni állandó jelleggel olyan dolgokat, amikre én azt mondom, h oké, olykor tök jól feldobja a partit, de nem akarom minden alkalommal használni, mert könnyen.... .... el/lecsúszhat vele az ember, s mondtam Gábornak, h nekem ez így már nem kóser, s csinalhatja, felnőtt ember, de akkor nélkülem, mert én inkább kiszállok. Tudok mértéket tartani, tudom hol a határ, amit elértünk, s vegye ezt egy komoly figyelmeztetésnek.
Augusztus utolsó hete;
Úgy érzem h összecsaptak megint a hullámok a fejem felett. Meló helyen nincs ideje senkinek h betanítson. Szenvedek bent, nem érzem h tanulnék, haladnék, pedig már 3 hete ott vagyok.
A némettel is mióta dolgozom levagyok maradva, nem értem, hülye vagyok, mert nem tudok leckét csinálni s gyakorolni.
Volt olyan szar nap is, h nagyon nem ment.
Jah! Arról nem is beszélve, h a vírus miatt is gebasz van melóban!
Sorra mondják le az előadásokat a színházak, mert egyre több helyen találnak 1-1 fertőzötett s akkor már az összes előadást is törlik! 2 lány másik területen folytatták a munkát, ők csak a foci jegyekkel foglalkoznak, s azok is jönnek vissza, mert foci sincs. Nekik a helyükre vettek fel, s most így többen vagyunk....
Nem túl jó kilátások!
Magánéletben is rottyon vagyok. A szexuális étvágyam a béka segge alatt van. A karácsony utáni december-január-februári túltengéses átlag napi(!) 3-4 szexhez képest, most jó ha van heti 1-2re kedvem...
Nem vágyom rá. A többes se mozgat meg. Van, h elbizonytalanodom, h vajon minden jól működik-e bennem, de egyelőre még azon az állásponton vagyok, h mivel nem minden okés az életemben, ezért is esett vissza fokozatosan tavasz második felétől az aktivitásom. Bízom benne, ha rendeződnek soraim, akkor majd újra fogom tudni hozni a formám... 😉🙄😏
Szo total csődnek érzem magam. 😢
+ Mindezeket még az is tetézi, h a családban is áll a bál!
Bátyám elmondta apámnak, h mizu velem.
Nekem még elkellett ezek után mondani anyumnak, h nem csak Bátyám, de már apám is tudja, h mizu. Szegénynek dupla sokk, bár meglepően jól fogadta. Igaz Bátyámnál kapcsolatban már évek óta adagolom anyumnak, h bátyám valszeg tudja, mert nem kérdez csajokkal kapcsolatban meg anno is úgy kérdezte, h Norbival mizu, meg hívott is magához le vidékre, kettőnket és meg is látogattuk őket, szóval anyum szerintem beletörődött ebbe, h tudatja, de akkor se tudta biztosra h tudja. (Bátyámnak 2017ben bújtam elő, miután hazajöttem a hajóról.)
Most hétvégén meg lent voltak a szüleim Bátyámnál, s mielőtt mentek volna haza, apum félrehívta őt, s megérte, h legyen vele őszinte s mondja meg h meleg vagyok-e.
Ő meg elmondta....
Pár napra rá felhívtam apum. Kb negyed órát beszéltünk. Kurva sok türelem kellett, h ne menjek neki, s h elviseljem a sok faszságot, amit összehordott.
Hibáztat engem, bátyám, anyám, h hülyének néztük, s h nem lett neki elmomdva.
Amikor meg mondtam neki, h mert homofób megnyilvánulásai voltak, meg ilyeneket mondott h a buzikat legalább annyira utálja, mint a cigányokat, akkor még rá is vágta büszkén, h ez most is így van! Megkérdeztem, h ezek után akkor mit sír a szád, h nem mondtam el?!
Hát attól még, h vannak ilyen kirohanásai, attól még ellehet mondani.
Erre nagyon kulturáltan csak annyi mondtam neki, h ha rajtam múlna, még most sem tudnád!
S még kiakadt, h semmi bizalmam iránta!!! 😅😂🤣🤦♂️
Mondom nincs hát! Sose volt, amiért ilyen korlátolt!
Erre még azt mondta, h jó! Felőle hazajárhatok továbbra is(!) de köszönésen kívül többre ne számítsak!
🤣😂😅
Szegényt nagyon lenyerítettem, s csak annyit kérdeztem, h eddig nem ez volt?! 😅😂🤣
S jött azzal, h elég szomorú ha így gondolom h eddig is ez volt!
Hát na látod mondom! Ebben kivételesen egyetértünk, h elég szomorú, h így volt!
S jött azzal, h mert anyám telebeszélte a fejem, s ellene hangolt! 🤣😂😅
Tudni kell, h mikor kisgyerek voltam volt ez a mániás dumája.
Mondtam, h már 31 vagyok, világ életedben szartál rám, mert csak ittál, de most ezt hagyjuk! Amúgy meg ha már itt tartunk ez is egy nyomós ok volt, h nem mondtam el...
Aztán jött még azzal, h ne tudjam meg mennyire fáj neki.
Mondom jó van! Nyugodjál meg! Ez természetes! Majd idővel elmúlik!
Hát neki valószínűleg már csak akkor lesz jó, ha a föld alatt lesz!
Mondom, te tudod... Csak tőled függ, h hogyan kezeled... Ha ott hát ott! Minél tovább állsz negatívan ehhez, annál tovább lesz szar neked.
Ezzel csak magaddal baszol ki....
Erre csak annyit mondott, h milyen könnyen beszélek.
Jah mondom. Már 12 éve vegigmentem ezen a folyamaton én is, mikor elfogadtam magam, s ez időszak alatt azért elhiheted h nekem se volt fenékig telfej az élet.
Meg még te ilyeneken agonizálsz, h "hülyének néztünk évekig, s a szemedbe hazudtunk" addig nekem gyerekként kellett átgondolni az életem, h hogyan tovább, s keresni az utam, meg h kire számíthatok, mert akkor még anyám se tudta s a saját szüleimtől nem várhattam segítséget, de azért nyugodtan sajnáltasd csak magad, s még csak véletlenül se kérdezd meg hogy hogy s mint volt/jött ez az egész.... 🙄
No mind1!
Szo most megint összejött minden.
A nyár utolsó hétvégéjét Jucival es Gáborral Agárdon töltöttük. Jucival tavaly is itt búcsúztattuk a nyarat.
Szeptember első hétvégéjén elmentünk vidékre a szülői házhoz Jucival és Gáborral. Bemutattam nekik a szüleim, nagymamám, megmutattam hol nőttem fel. Apám kulturáltan, normálisan viselkedett. Nem volt feszkó, a melegségem miatt. Ebédeltünk finom tyúkhúslevest, nokedlis csirkepörit, s kirándultunk egy kicsit. Jó volt. Jól éreztük magunk. Engem megint elöntött a boldogság és a hála érzet. Meleg volt ugyan, de jó idő volt, s örültem, h itt lehetek a barátokkal, szeretteimmel. Főleg akkor kellett magamba folytanom ezt az elérzékenyülést, amikor kimentünk a hegyoldalba, s a kedvenc helyemről, sziklámról néztük a tájat, s körülöttem béke, csend, nyugalom volt. Csak a tücskök ciripeltek, s a madarak csicseregtek, amit amúgy is annyira szeretek. Nagyon jó volt. Egybe volt minden. A halált is ilyesminek képzelem el. Mármint amikor elhagyom ezt a világot. Béke, boldogság, öröm, hála, természetben, szeretteimmel. Csak halálomkor azok vesznek majd körül, akik már előttem elmentek...
No Mind1! Kicsit elkalandoztam.
A lényeg, h jó volt megint megélni, ezt a napot is. 😊❤️
Szept 12 - Szombat;
Gáborral, Joccal és még néhány haverral elmentünk kirándulni a Rám-szakadékhoz, majd onnan Dobogókőre.
Nagyon szép hely! Erősen ajánlott ellátogatni oda, aki még nem tette volna meg. Patakon, kissebb vízeséseken kell keresztül menni, sziklákba vájt kapaszkodókon, szo meredek a terep.
Norbi sokat eszembe volt, mert vele a 8 év alatt még együtt voltunk, szinte minden évben feljött, h elmenjünk ide, de sose jött össze...
Szept 13 - Vasárnap;
Kijöttem egyedül Normafára. A lelki állapotom azóta se javult, de jó volt kint chillezni a természetben az alattam elterülő szeretett városom látképével. Tücsök ciripelés, madár csicserges, kellemes napsütés. Jó volt, csak a zümmögő drónok zavartak meg egyszer.
Meló helyen annyi javulás történt, h mindenki visszajött szabadságról, s már szinte minden nap van betanítás. Szép lassan, de napról napra tanulok/fejlődök.
Egyre többször jön rám az az érzés, h ahol most lakom, az cska egy ideiglenes állomás. Eddig nem gondoltam ebbe bele, csak éltem ott. Egyre jobban vágyok át Budára. Vagy még a Kálvin tér - Fővám tér az a környék, ahol szívesen laknék. Amikor ezeken a területeken járok, sokkal jobban érzem magam. Kellemes nyugodtság, békesség érzete jár át.
Kérdés, h mikor jön el a továbbálás, mikor zárul le életem azon szakasza, ahol most élek? 🙄🤔
Továbbra is lottózom, de eddig mindig csak pár ezreket nyertem, amikkel csak a belefektetett pénz jött vissza. De töretlenül megadom továbbra is magamnak az esélyt pár (száz) milla megnyerésére. 😊✌️
Tudom azt is, h ez csak egy ideiglenes állapot amiben vagyok, s idővel minden megoldódik, rendeződik, ahogy eddig is történt. 😊❤️
Lényegében ennyi....
Csók!
Rion
❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése