Idézet mára:
"Sorsunk az lesz, amit majd megérdemlünk.”
(Albert Einstein)
Megérkezett a kérdőív az alkotmányozással kapcsolatban. A 3. kérdésre gondolkodás nélkül jelöltem be azt, h nem tartom fontosnak, h alkotmányban rögzítsék a család, s egyéb értékek védelmét. Ez véleményem szerint elég egyértelműen a melegek ellen szóló alkotmánymódosítás lenne! Legalább is az biztosan, a hátrányunknak válna. Eddig se volt alkotmányba rögzítve, s mégis voltak, vannak családok, de ebbe most inkább nem mennék bele részletesebben… 
Aztán még karácsonykor kaptam egy POLICE márkájú karórát az ezüstös sráctól, de még csak most volt rá időm, s lehetőségem, h méretre szabassam. Elkezdtem keresni egy órást, de nem találtam, s egy gravírozósnál megkérdeztem, h tudna e segíteni. Azt mondta, h ha dobsz egy hátast akkor meglátod. Annyira az orra alatt dörmögött, h csak azt értettem, h dobsz egy hátast. Nagy zavaromba rákérdeztem, h “Kérem?!”
Majd felemelte az unott flegma fejét s tollal a kezében a mögöttem lévő ékszer üzletre bökött, majd visszagörnyedt a papírjai felé. Megfordult a fejemben, h elkérjem a panaszkönyvet, hisz abból már úgy is jártas vagyok, de mivel nem vásároltam nála semmit, ezért inkább “dobtam egy hátast”! 
:/
Akkor hosszú idő után végre kitettem a lábam is. Mivel nagyon szép napsütéses idő volt ezért nem tudtam bent megmaradni, s elsétáltam a Gödörhöz szombaton. Az Andrássyn s a Gödörnél is annyi meleg volt, h állandóan jelzett a radarom. Jó volt látni a sokféle, különböző egyéniségű embereket. Ezt annyira szeretem. Ültem a padon, sütött a nap, s nézelődtem a napszemüvegem mögül. Deszkások, bicajosok, görkorisok, öregek, fiatalok, feketék, sárgák, fehérek, magyarok, külföldiek és még sorolhatnám. ( Na meg persze heterok, s melegek tömkelege! 
)
Nagyon jó volt. Igazi felüdülés. Lelki fröccs. Eszembe volt, h milyen jó lenne, ha meglenne már végre a kamera, s akkor el is kezdhetném az eltervezett videós közvélemény-kutatást az utca emberével. A téma természetesen a melegek lennének. De idő kérdése az egész, s nekiesünk.
Hosszú idő után végre volt időm, s lehetőségem arra is, h a fogadott Bratyómmal találkozzak. Megkaptam az európai térképet, s fel is tettük a szoba egyik még üres falára. Furi, mert tök ugyan olyan a térkép, mint nekem van otthon a szobámban, s mikor felnézek a térképre, kicsit olyan, mintha otthon lennék vidéken.
Lenne még bőven mesélni valóm, de mivel eléggé bonyolult egy kicsit már egy ideje az életem ezért most csak ennyit tudok írni. :/
No! Azt hiszem ennyi!
Csók!
Rion ;)
Tudom, h vannak benne kisebb hibák, ahogy azt páran jeleztétek is, s én is “tapasztaltam”, de azért megköszönném, ha segítenétek a (számomra is ismeretlen) “szerzőt”. 
Mikor elkezdte azt javasolni nekem, h jó lenne elmenni mandula műtétre, azt hittem, h le is fordulok a székről!
Csak azért agyalt ezen, mert a jobb oldali mandulám kb 4-5-ször akkora, mint a bal, s nem csodálkozik rajta, h még mindig fáj a torkom is.
