Play és jó olvasást! :)
Idézet mára:
“Milyen keserű és gyászos is az élet! Nem a gyermekkor: a gyermekkor édes és tudatlan. A felnőttkor azonban annál bánatosabb.”
Péntek délután van. Furi itt Pesten. Haza vágyom. Szeretek otthon lenni. ( Kivéve mikor nem. :) ) De most hiányzik. Ott lehet csak igazán kikapcsolódni. Hiányzik Hugi is. Anyummal ma is beszéltem telón, s mondta, h Hugiék a Balcsin vannak, s küldött nekem képeslapot. Úgy hiányzik! :(
Vasárnap megyek majd csak haza, s majd csak Hétfő este jövök vissza. Kedden pedig egész nap szaladgálni fogok. Elmegyek vagy 2 host ügynökséghez, meg beadom önéletrajzom vagy 5 helyre.
Hallgatom a Rádió1-et, s mondták, h holnaptól lehűlés. Örülök neki. Am most olyan melankólikus hangulatom van. Rádió1 nélkül szerintem nem is bírnám ki a pesti létet. Azt hittem élvezni fogom. Jó itt fent lenni, de nem az a nagy durr, mint amire számítottam… :S :/
Lehet depis wok… …Hm… Nyáron? :) :/ Funny…
Holnap blog tali. Kíváncsi leszek arra is, h mi lesz belőle, s mennyien leszünk. Milyen lesz? Captainnal szerveztük ketten, pedig nekem ez lesz az első blog talim. XD 
Szo szombaton este 8-kor Eklektikában blog tali. :)
Most nincs kedvem am írni. Egyedül vagyok itthon. Manci már úton van hozzám. Utálok egyedül lenni. De csak itt Pesten. Otthon meg szeretek magamban lenni. Igaz, akkor kiülök a kerti hintaágyba, s relaxálok, olvasok, alszok, pihizek. Itt nem lehet.
Meg otthon jobban érzem magam. Mármint arra gondolok konkrétan, h mindenem megvan. Gondoskodnak rólam, nem kell semmiben sem hiányt szenvednem. Itt meg nincs az a luxus, ami otthon. Jó! Ez volt 2 évig is, még Egerben éltem. Vittem 1 hétre kaját, de csak 4 napot voltam távol még most 6-ot. Ráadásul Egerben voltak vidám, barátaim, buzi boszik. Gondolok én itt elsősorban Krisztikémre, s Timimre. Na meg a többi csoporttársnőm. Fannikám, JudiT ( A T-T még mindig megnyomom egy kicsiT! :P ), Krisztikém, Rita, ZSÁZSÁ ( Ulalláááá) és a többiek… Szo mindneki. :(
Velük olyan szép és jó volt minden. Mindig peregtem, s örültem, s boldog voltam. Pesten ez nincs. Még csak minimális szinten sem! Mikor nevettem én utoljára? Mikor voltam felhőtlenül, gyerekesen boldog? Hm…. … Szerintem Júniusban. Egerben. Mikor a csoporttársnőimmel voltam…
Annyit filóztam ezen, h Pesten ezt a légkört hogyan tudnám megteremteni? Így, h nem járok sehová, nem lehet. Adjak fel hirdetést, h vidám, buziboszikat keresek, kikkel lehet hülyülni, pletyizni? :)
Ah… Írok, s csak szomorúbb leszek… :( Pesten minden olyan szürke, komor, rideg. Csak komoly dolgokról, s panaszokról beszélünk.
Nem lehet hülyülni, gyerekes dolgokat csinálni, mint Egerben. Nincs kivel! :( Pedig nekem ez nagyon kell! Ez felszabadít(ana)!
Bánt az is, h a kutya nem keres! Ha én nem írok, akkor senki se ír nekem. Megbeszéltem a csajokkal is, h lejönnek a nyáron hozzám. Hívnám, de akkor menni kellene bulizni. De miből? Mindjárt hó vége bazz! Amit dolgoztam eddig az épp, h fedezi a köv havi bérletem. S kaját miből vegyek magamnak? Tartalékom meg már annyira minimális, h elkeserítő… :(
Összegezve az egészet, megbántam, h felköltöztem, s nem hallgattam anyámra, ki azt mondta, h akkor költözzek fel, mikor már van melóm. De hülye voltam, mert azon a héten, mikor felköltöztem, szinte naponta 2 interjúra mentem, s optimista, s bizakodó voltam... Meg persze hülye. De hát mindig utólag okosabb az ember… :/
Ah!…
NA jó! Nem rí tovább a szám!
Holnap este rem minél többetekkel talizom az este személyesen. :)
Csók!
Rion
(K)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése