Habroló, vacsi, otthon, Szimpizon egyesület–kezdés

 

Idézet mára:

"Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magamat és akkor derűs a szívem, ha munkámban játékot fedezek föl. Félek a játszani nem tudó emberektől és mindig azon leszek, hogy az emberek játékos kedve el ne lankadjon, hogy azok a szűkös életfeltételek, melyek a játék kedvét és lehetőségét szegik, megszűnjenek."
/József Attila/

 

Szeptember 11. Vasárnap:

Este elmentünk Rosszfiúval és Andréval a Habrolóba karaokezni. Az elején eléggé feszéjeztetve éreztem magam, mert senkit se ismertem, s mindenki nézett, mint friss husit, új arcot, de 1-2 óra elteltével már feloldódtam, s jól éreztem magam. André volt olyan rendesss, kedvesss, ésss figyelmesss, h még egy nagyon jó mulatós mixet is elénekelt, h oldódjak. Hát sikerült. Rosszfiúval úgy elkezdtünk énekelni, h a torkunk is belefájdult/berekedt egy peppet!

Szeptember 12. Hétfő:

Rosszfiúval este elmentünk egy könyvesboltba, ami itt van az Erzsébet körúton a nyugati mellett. Aznap nyílt, s 40%-os kedvezmények voltak, így vettem 2 könyvet is. Utólag kicsit megbántam, mert így is majdnem 10 rongyot hagytam ott, de ez vaaan! Aztán elmentünk étterembe vacsizni. Nagyon jót ettünk. A desszertet pedig sajnos nem is tudtam megenni, s fájt a szívem otthagyni a finomságot, de már annyira televoltam, h ha még egy falatot eszek, s visszajött volna.  

Szeptember 13. Kedd:

Délután hazautaztam. Semmi kedvem nem volt, de hazalettem rendelve, mivel szüret volt szerdán. Nagy nehezen túléltem. :S Ami jó volt az egész otthonlétben, h kint pihiztem a kedvenc helyemen az udvaron, s mikor kint pihiztem, meghallottam hosszú évek után ismét a szeretett általános iskolám csengőjét. Majd jött a gyermekzsivaj. Tittara, mint a Revolt első pályáján! :D majd 10 perc elteltével ismét csengő, s egy ismerős tanári hang: SORAKOZOOO! *.* :)

Közel lakunk a sulihoz. Annyira jó volt hallani, h libabőrös lettem. Kicsit fel is kavart. Hiányzik a vidám gyermekkorom…. :/

Nah! De inkább váltsunk témát!  

Szeptember 15. Csütörtök:

Délután visszautaztam Pestre, s egyből rohantam is a szimpozion Egyesület első gyűlésére. Ugye jelentkeztem kb.: 1 hónappal ezelőtt arra a programjukra, melynek lényege, h ellátogatunk középiskolákba, főiskolákra, egyetemekre, s beszélünk a melegségről. Fontos, h megismerjenek minket, melegeket, láthatóvá váljunk, eloszlassuk a tévhiteket és a többi. Sorolhatnám napestig.

NAGGGGYON jól éreztem magam. Nem voltunk csak kb 7-en, mert páran meg nem tudtak eljönni, de am vagyunk a régi tagokkal együtt, kb.: 15-en.

16-18-ig voltunk a Szentkirályi utcában lévő irodájukban. Először elmondták, h miről is van pontosan szó, h képzeljük el ezt az egészet, mi a folyamata, mi, mikor, hol lesz stb. Aztán mindenkinek bekellett mutatkoznia, s beszélni a melegségéről. Ez kb.: eltartott 1 óráig, még mindenki elmondta. Ki rövidebben, ki hosszabban. ( Mondanom sem kell remélem, h nekem “valamiért” hosszabbra sikeredett.   )

Aztán röviden elkellett mondanunk véleményünk a gyerekvállalás kérdéséről, a felvonulásról, s beszélgettünk az előítéletekről is. Érdekes, s elgondolkodtató volt.

Már most nagyon izgatott vagyok, s várom, h elkezdődjön az oktatásunk, a tanulás. Ez majd novemberben lesz, s aztán december körül lesz majd, az, h eljárunk a sulikba. Kezdetben persze még csak mint tanoncok, gyakornokok. Beülünk mi is a padokba s tanuljuk, h élőben h mennek az előadások. Jaaaj! Soooo exciting! Am 2 előadó van, egy meleg és egy leszbikus, s arra is figyelni kell majd, h úgy legyenek a párok, h különböző legyen az élet “storyjuk”.

Szo nagyon jóu vót Móunika kedvesss.

Am, ha van köztetek olyan, akit érdekelne ez a lehetőség, az írjon bátran ide komit, vagy fb-n, vagy a riongay@gmail.com –ra.

MMMM. Azt hiszem első szuszra ennyi!

Jah! Legközelebb majd csak szerintem Vasárnap–Hétfő tájékában jelentkezem. Holnap leszünk Rosszfiúval 3 hónaposak. “Lejár a “próbaidőnk.   

Csók!

Rion