A munkahelyi vezetett csoportos meditációnk:

Április 15. Hétfő:

Reggel/hajnalban elég korán keltem. Korábban keltem, mint szoktam 8.00 helyett, 7.20-kor, de szerencsére nem voltam fáradtabb, mert izgatottan vártam a meditációt.

8.45-kor kezdődött az egyik üzletünkben. Az jött el a meditációra, aki akart, s a kollégák 70-80%-a jelen is volt. Vezetett csoportos meditáció volt. Azaz mindenki kényelembe helyezte magát. (Én háttal a falnak ültem törökben, de voltak, akik feküdtek.) S a vezetőnk (Farkas Ibolya - látó) pedig hangjával vezetett minket, mikor megkezdtük az utazást.

Beszélgetéssel kezdtünk. Közben mézes, gyógy, tisztító és gyümölcsös teákat ittunk. (Mindenkinek szinte kötelező volt minimum 1 bögre teát meginnia!) Itt is hangsúlyozták a sok folyadékbevitel fontosságát és a cukor helyett, a méz használatát.

Volt egy tisztító meditáció. Hát én ezt eléggé intenzíven éltem meg. Szólt halk zene is. A részletét a környezetnek nem akarom leírni, h hol voltunk, de nagyon jó volt.

Egy tengerpartról úsztunk át egy szigetre, ahol elkellett engednünk minden negatívitást, amit kaptunk ezen és előző életeinkben. (Harag, bánat, fájdalom, sértések, megvetések, szo minden rosszat!)

Én végigkönnyeztem. Voltak fájó érzések is persze, de akkor is könnyeztem, mikor mondjuk bolyongtam a szigeten és környékén, bár azt inkább a boldogságtól tettem.

Ezen meditáció után elég furcsának éreztem magam. Mint egy 1-2 éves kisgyerek, aki álomból ébred fel és kell neki pár perc h magához térjen, s felfogja h most akkor hol is van és mi van?

Mikor visszahozott minket, fel se emeltem a fejem, hanem sokáig lefelé néztem, mert kellett egy kis idő még megszárad az arcom, mert konkrétan éreztem, h összevoltak ragadva a könnyektől a szempilláim, s még az államon is ott csüngött, csiklandozott egy könnycsepp, s az orom is majd elcsöppent. (Érdekes, h a meditáció közben ezek nem zavartak…)

Egy könnyed beszélgetés kezdődött pihenésképpen. Újabb bögre tea, majd pogácsa evés és nekiláttunk a második utazásnak.

Itt egy kertbe léptünk be, ahol a fénylények (nem evilági családunk) üdvözölt. Kaptunk 3 magot, 3 kívánságot, s elkellett ültetnünk.

Továbbmenvén egy bölccsel beszélgettünk a végén pedig egy gyümölcsfa terméséből ehettünk.

Visszafelé megint a bölcs, majd láthattuk, h mekkorára nőttek a kívánságaink. Nekem a 3. lett a legnagyobb az első pedig a legkisebb, de nem kicsi. “Diagramos szemmel a 3. kívánságom 100%-osan megnőtt. A második kb 80%-ban, még az első kívánságom 50%-ra nőtt. Nem tudom h honnan, v miből gondolom ezeket az arányokat de valamiért tudom/egyértelmű.

Ebben az utazásban csak pár könnycseppem volt, a boldogságtól, olyan szép helyen voltam, és persze boldog is. Nagyon szép botanikus kert volt. Nagy levelű színes növényekkel. (volt köztük vörös meg lila is). Szép nagy fákkal, pálma meg kókusz meg olyan fák, mint Rómában, meg tölgyek, mindenféle keverékek, de eléggé mediterrán feelingje volt.

Mikor visszahozott minket újabb beszélgetés következett. Elmondta, h milyen gyümölcsök evése mit jelent. Nah itt elszállt a boldogságom, mert nem örültem annak, amit mondott. Én mangót ettem. (Életemben nem ettem még mangót!) Egy magú, s az a jelentése, h egy nagy, mindent átfogó változás lesz az életemben… :/

Nah mondom! Szuper! Valamiért kétségbe estem, s  úgy éreztem, h még a többiek, almát, körtét, szőlőt meg dinnyét ettek, sok kis maggal, ők sok kis pofont kapnak az élettől, addig én meg kapok egy akkorát, h arról kódulok… :/

Bár a gyümölcsöm nagy édes és finom volt, remélem a megvalósulás is ilyen jó lesz… :/

Am másnap felhívtam Ibolyát, s 29.-én Hétfő délután megyek hozzá személyes elbeszélgetésre.

Am rengeteg olyan dolog hangzott el a beszélgetések alkalmával, amiket én több könyvben, oldalon, honlapon, cikkben olvastam, több formában. Ilyenek voltak pl a fény, a szeretet, a tolerancia, az elfogadás fontossága, hangsúlyozása, s a káros, negatív dolgok tudatos mellőzése, kiiktatása az életünkből, úgy mint pl.: az ítélet, harag, gyűlölet, megvetés, rosszakarás, irigység, féltékenység.

Én ilyen téren szerencsére nagyon jó úton járok, a féltékenységet kivéve. Minden más negatívoktól elég szépen válok meg, de a féltékenység kemény dió, de dolgozom rajta.

Továbbá a fénylényekről is többször szó volt, akiket mi nem láthatunk, de léteznek, s olykor-olykor érzékelhetjük is őket. Oktalan ránk törő hőség, v hidegrázás, borzongás, zárt helyiségben fuvallat érzése etc, etc etc…

Gondolom mondanom sem kell, h persze az aurárkól, karmáról, előző életekről is szó volt…

Am nagyon jó volt ez a kb.: 2 órás meditáció.

Az 2 üzletünk később is nyitott ki mint szokott, de megérte szerintem.

Kíváncsiam várom a 29.-ét. Ez egyfajta elő pránanadiként fogom fel.

A látóhoz (aki képes kommunikálni a fénylényekkel, angyalokkal, - nevezzük kinek, h szimpatikus – ) 7000 ft 1 alkalom a pránanadi meg majd egy 10-es lesz, bár az egy komplett hétvégi progi lesz majd.

Nah! Egyelőre ennyi! Rengeteg jegyzetet írtam még össze a hét további történéseiről, de azt a köv bejegyzésem osztom meg.

Csók!

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)