Idézet mára:
"Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy jobbra vagy balra menjünk, maradjunk egy helyben.
Amikor az a kérdés, hogy merre mozduljunk, a legjobb, ha hagyjuk kialakulni a helyzetet, amíg megkapjuk az egyértelmű választ." - Yehuda Berg
…
Am nem tudom, h voltatok e már valaha is olyan helyzetben, amiről most mesélni fogok, de velem már jó párszor megfordult, mint álmomban, felébredve, s fényes nappal is teljesen ébren.
Elmesélek 2 példát.
Az egyik, mikor álmodból felébredsz este a sötét szobában, s először azt sem tudod, h… …mi van?! Hosszú másodpercek telnek el, mire beindul az agyad, mire felfogod, h ki vagy, mi vagy, érzékeled a tested, majd kapcsol az agyad, s betudod azonosítani – legalább is én mikor csak az egyik füldugómat bedugva alszom el – h hol is vagyok. Hallom, h Scotty meg Norbi szuszog mellettem felváltva.
De pl.: mikor mindkét füldugóm bevan dugva, akkor mindig tapogatóznom kell, h felmérjem a terepet, h most hol is vagyok, mert nagyon gyakran hiszem azt is pl h otthon, v mikor otthon térek magamhoz, akkor meg azt hiszem, h pesten. Persze nem mindig de gyakran vannak ilyen zavaró helyzetek.
A másik eset meg nappal. Ezek a legdurvábbak.
Néha, mikor olvasok, v írok, v valami olyan dolgot csinálok, amivel hosszabb, huzamosabb ideig letudom magam kötni, ugyan az az effektus áll be nálam, h bazz nem is ott vagyok, ahol gondoltam!
Az egyik példa régebben volt. Nagyban írtam, gépeltem otthoni, gyermekkori dolgaimról, v meséltem arról, h vidéken voltam, v elég ha nézem a vidéki ismerőseim képeit. Annyira beletudok ezekbe mélyedni, h konkrétan magába szippant, s általában a nagyobb valódi környezeti zajok zökkentenek vissza Budapestre. Olyan zajok, h pl nyitódik az ajtó és valaki hazatér.
A másik pedig pár napja történt meg velem.
Nézegettem Budapesten az albiban a vidéki ismerőseim képeit. Csodálkozva, h ez meg az h megváltozott. Folyamatosan törtek elő belőlem régebbi, gyermekkori emlékeim, h hogy nézett ki, milyen volt az illető, szo a teljesen normális emberi dolgok…
Mire egyszer csak találtam egy számomra nagyon megdöbbentő képet, s reflexszerűen leakartam gurulni az ágyról, s felpattanni, ahogy otthon szoktam, h szólok anyumnak, h ezt nézze meg!
Mire a nagy lendülettel úgy bevágtam a lábam a falba, mert én hülye agyam azt hitte az emlékek és a képek miatt, h otthon wok, aztán hirtelen rádöbbentem h basszus nem!
Szo ezeket a… … helyszínváltásokat olyan intenzíven élem meg, h ezek okozzák ezeket a kellemetlen érzéki csalódásokat… 
:/
…
Május 25. Szombat:
Melóztam, este meg rohanhattam haza tusolni, átöltözni, levinni gyorsan a kutyát, aztán vissza fel, összekapni magam, s irány ki a Compact bar-ba a szülinapi bulinkra.
Elég szűk körű esemény volt, s 2 fiú vendég kivételével, mindenki más lány volta 9 fős társaságban. Norbi anyukája is velünk volt, s jött is velünk az Alterbe is. 40 éves fiatal szo tök jó volt. 
Am mikor leszálltam a troliról s sétáltam a Dózsa György útnál, láttam magam előtt az égen, h mozognak a csillagok. Megyek, megyek s bazz tényleg mozognak, nem csak hallucinálok! Nah jó álljunk meg, mert bazz lehet szédülök, s azért mozognak! Fasza lesz, ha megint rosszul leszek!… Megálltam, s csak mozognak ba.d meg! Nem is csillagok, hanem alacsonyabban szálló valamik! Disco fény! Neeeem! Túl erős fényűek, masszívak és sokan vannak. Rajokban! Biztos valami gyertyákat eregetnek! Nem mert ez masszív erős fényt sugárzó, s nem gyenge, nem villog, nem pislákol, s nem hömpölyögve megy egyik sem, hanem egyenletesen, ugyan olyan tempóban, ugyan abba az irányba. Megyek tovább, elmegyek a fák alatt, s kitárul előttem az égbolt! Nah levert a víz, h bassza meg! Invázió van v mi a fasz?!
A torkomba dobogott a szívem, h sok mindent olvastam, s sok mindenben hiszek, de élőben kajak látni ezt az egészet?!….
Közben jöttek mentek az emberek körülöttem, s sokan fel is néztek, h mit nézek annyira, s meg is álltak, s egyre többen álltak meg a környéken.
Na mondom neeeeeem! Pont mint a filmekben?! Mindig minden pont mint a filmekben???!!!!
Nah nekiiramodtam, s rohantam a Compactba! Nagy lihegve berontok, s kiáltok Norbinak, h GYERE KI!
Kijön, néz, majd beordít a többieknek, h gyertek ezt nézzétek!
Kiözönlik mindenki, s csak álltunk, s néztünk felfelé. Mindenki mondta a magáét, amiket fentebb is mondtam, ők is egyből arra gondoltak, meg h műhold! De ennyi?! De aztán minél tovább néztük s többet láttunk, végül úgy esett ki minden eshetőség a listáról s maradt az, amit nehezen akartunk elhinni, h ufók!
Félelmetes, jó és izgalmas is volt látni!
Aztán mikor elfogytak, vissza bementünk, s elkezdtek velünk foglalkozni, mert későn értem ki 10 után, s szorított az idő, mert éjfél előtt lekellett érnünk az Alterbe.
Norbi anyukája sütött Norbinak, meg nekem is tortát. Meg kaptunk egy harmadikat közösben a csajoktól is. Kaptunk még közös bulis képeket is meg piákat is.
Evés ivás, majd jött a party buszos taxi, amiben üvöltött a zene. Előkerült a lapos üveges pálinka, kísértük pezsgővel, szo jó állapotban szálltunk ki a meleg taxibuszból. 
Meglepődtem, h h megváltozott az Alter! Teljesen átlett alakítva! Igaz Szilveszter óta nem voltunk lent, de mikor kissé ittasan beléptem, majdnem kivezényeltem a csapatot, h ácsi Béláim! Nem jó helyre gyüttünk!
Lent Dömpi is köszöntött ismét idén is minket a show elején.
Jah! Show! Van egy új travi! Nem emlékszem, h h hívják. Hiányoltam nagyon Betty Bluet és Nicolet! 
Hol vannak? Mi van velük?
…
Am az este jó volt. Meglepő módon egyszer se vesztünk össze Norbival.
A csapat végig együtt volt, szo elbulizgattunk vagy… … ööööö… nem tom meddig! 4 ig valahogy. Fájt a szívem a Nagymező utcában. Nagyon szerettem ott lakni, még a hangos zsivaj ellenére is.
Szo jó buli volt, szép köszöntés, s ezúton is köszönjük mindenkinek a részvételt!
Nah! Mára ennyit, mert hosszú lettem. Van még bőven mesélni valóm, szo majd folyt köv.
Csók!
Rion 
(Ilyeneket láttunk mi is.)
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése