Augusztus első hétvégéjét vidéken töltöttem. Jó volt feltöltődni az otthoni friss, nyugodt energiákkal.
...
A második hétvégén az oktató fodrászainkkal volt csapatépítőnk a hónap közepén, s a tulaj elvitt minket Redjet-ezni. Annyira nem örültem neki, mert nem szeretem az extrém dolgokat, s nekem ez már annak számít! 😅 ✌️
De nem volt vészes, sőt még élveztem is. 😀 Főleg a vége volt jó, amikor csináltunk egy fejest, s egy nagy ugratással lemerültünk a víz alá.
Aztán kiültünk az egyik étterem teraszára, s megvacsoráztunk.
...
A harmadik hétvégén Salzburg tartományba mentünk kirándulni Gábor szüleivel. Nagyon jó volt! Imádtam! Jobb volt, mint bármelyik tengerpart a világban! Pedig azért nem semmi helyeken voltam...
Egyedül Montenegró, Kotor ért fel ehhez hasonlóval! Meg talán Új-Zéland ütötte meg ezt a szintet... (S az se a tengerpart miatt! 😅)
Szóval Tahiti, Bora-Bora, Samoa, Hawai, Kajmán-szigetek, Karib-térség, Közép, Dél-Amerika, Földközi-tenger térség körüli hűha hype ide, v oda, egyikük se mozgatott meg annyira, mint a magas hegyek, a zöldellő rétekkel, dombokkal tarkítva!
Mennyivel jobban esik, mennyivel finomabb, kellemesebb itt a levegő s a napsütés is, mint a tengerparton! Nah meg az a csend, ami abba a majd 2000 méter magasságban van, ahol voltunk!!! Aaah! Imádtam!
Elgondolkodtatott, hogy 33 évesen jutottam el oda, h megismertem önmagam ezen részét, hogy mi a nekem való, hol érzem jobban magam.
Mármint azzal tisztában voltam mindig is, h szeretem a természetet, s az erdőt, a fákat, a hegyeket.
De 26-27 évesen, mikor hajóztam, jöttem rá, h oké, ez a vizes, tengerparti téma nem nekem való. Sőt az egyik végletig is eljutottam azzal, h rájöttem, h utálom a homokos tengerpartot!
De csak most 33 évesen jutottam el a másik végletig, hogy a magas, sziklás hegyeket imádom!
Az első nap Salzburgban voltunk, ahol sajnos borongós, olykor esős idő volt. Szeretem ezeket a régi típusú osztrák/német házakat is! Szép város, de kicsi. Az nem tetszett, h nehezen találtunk szabad éttermet. Több helyre csak foglalással lehetett volna leülni.
A második nap tetszett nekem a legjobban. Gyönyörű szép napos időben látogattunk fel a berchtesgadeni Sasfészekbe, ahol Hitlernek volt nyaralója. Maga az épület nem egy nagy was ist das, de amikor Gáborral hátramentünk, az épület mögötti magasabb sziklás részre, ahová már a többi turista se nagyon jött, ott abban az 1834 méteres magasságbanl olyan boldog voltam, olyan csend és nyugalom volt! Az a friss levegő, az a tisztaság, s a finoman, kellemesen melengető napsütésben én úgy éreztem magam, h nekem ez a mennyország!
Egyszer hallottunk csak távoli kolompokat, amik valószínűleg a birkák, marhák, akármik nyakában lehetett.
Akkor futott át a fejemen egy ilyen vicces gyermeki gondolat, h én itt szeretnék lenni vadakat terelő juhász. 😁✌️🐑🐄🐕
Gyönyörű volt a még fölénk magasódó másik hegy, s az alattunk, körülöttünk elterülő, változatos táj, hegyekkel, sziklákkal, dombokkal, dús, zöldellő mezőkkel, s a gyönyörű Königsee-vel.
Szóval nekem ez volt nem csak ennek, de minden eddigi nyaralás/utazás/kirándulásom fénypontja. 😊 ❤️
Ezután visszamentünk Salzburgba, s felmentünk a siklóval a várba.
Magyarországon sajnos nincs ilyen jó állapotban lévő vár. Eléggé el is faradtunk, mire körbejártuk.
A harmadik nap pedig elindultunk haza, s útközben megállunk megnézni a Gollinger Wasserfall-t, azután pedig a Lammerklamm-t, s legvégül Hallstatt-ban álltunk meg. Nem csak a képeken szép, hanem élőben is! 😅 🫢
Nagyon szép ez az Ausztria! Sajnálom, hogy eddig nem voltam ezzel tisztában, mert akkor mentem volna már korábban is! 😅
Érdekes volt azt látni, hogy 60, 70+os öregek nagyon fittek. Simán túráznak, tekernek, hegyet másznak! Nálunk meg már az átlag 40 felettiek megvannak halva, ha fel kell menni egy dombra...
...
A nyár utolsó hétvégéjét Tihanyban töltöttük egy szűkebb baráti körben. Ahhoz képest h két, 2 év körüli kisgyerek is volt köztünk, jól elvoltunk. Grillezgettünk, iszogattunk, jakuzziztunk, társasoztunk, strandoltunk. Szépen elvoltunk.
Én még a gyerekekkel is játszottam, olvastam mesét, meg ilyenek... 😅🫣🤭✌️
Végérvényesen is 30 +osak lettünk. 😊
Teljesen máshogy "szórakozunk" már, mint anno huszon x évesen.
Amivel nincs baj, csak még azért olykor feltűnik ez, h változunk. 😊
...
Melóban augusztus utolsó kb 2 hetében egyedül voltam. Csend és nyugalom volt, aminek nagyon örültem. Aztán mikor visszatért a tulaj, nagy, hangos, ördögi kacajjal annyit mondott, h visszatértem, végetért a jóvilág! 😅
Amúgy viccelt csak. Jó fej. Bírom. 40 éves. Mintha bátyám lenne.
Volt mit átbeszélnünk, mert azért csak szorgalmasan dolgoztam így is egyedül, s közben gyűltek szépen a to do list-en a teendők.
De amúgy véget ért tényleg a nyugi.
Szeptembertől ismét minden hétfőn oktatásokat kell szervezni, s azokat lebonyolítani, ami melós. De legalább most már csak 2 hónapig megy ez, mert novembertől már a kari hajrá van, s akkor már nincsenek oktatások. Mondjuk nekem bőven elég volt márciustól júliusig minden hétfőre szervezni a 4 felé oktatást... 🙄 😴😵💫
Amúgy nem bánom, h véget ért a nyár. Én amúgy is jobban szeretem az ősz első felét és a tavasz második felét.
Elég sűrű volt ez a nyár, s el is fáradtunk így a végére. Gábor már szóvá is tette, h le van merülve, s szeretne végre már egy la dolce fiesta hétvégét, amit szeptember első hétvégéjén meg is kapott. 😊
Amúgy a sok program ellenére szépen sikerült halandom a némettel, s ahhoz képest, h csak napi átlag fél órákat tudtam tanulni, szépen sikerült befejeznem az alapokat, azaz az eddig tanultak felfrissítését, s most kezdek bele az új anyagba a múltidővel, feltételes móddal, jövő idővel, visszaható igékkel és hasonló finomságokkal. ☺️🤓😱
Nah! Nagyvonalakban ennyike!
Csók!
Rion
😘
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése