Október második (az újranyitás) hete;
A szokásos káosz, de már mondhatni egészen megszoktam.
Reggel (számomra) új, részmunkaidős kolléganőkkel vettem át az árut. Eléggé oda kell rájuk figyelni. Van egy nagyszájú 1 éve ott dolgozó 40 körüli szerb nő, akit elneveztem magamba hisztérikának. Minden apróság kiborul, meg pattog. Szőr nő neki az állán, meg az orra alatt is foltokban. Igazi vidéki paplanhátú asszony-állat. Mindig szörnyűlködöm, ahogy "nőként" beszél, megy, meg viselkedik. Félelmetes belegindolni, hogy akkor ennek milyen lehet az ura, ha van egyáltalán neki... 🙄
...
Már igencsak kezdem unni, h állandóan vagy olasznak, v spanyolnak néznek s naponta minimum egyszer valaki automatikusan spanyolul kezd el nekem hadarni, s mikor szólok neki h english oder deutsch bitte akkor kap csak észbe h jaj tényleg te nem is vagy spanyol!
Eleinte vicces volt, de már a naponta többszöri tapasztalás +2 hét után már kezd a faszom kilenni velük, h mindig jön valaki új ember ezzel a spanyolozással! 🙄🤯🤬
A nevem miatt is azt hiszik, mert amikor hallják h más hív, akkor azt hiszik hogy /Dzsorzsdi/ vagyok (vagy valami ilyesmi) , ami állítólag tipik Catalóniai név... 🙄💁
Október közepe;
Gáborral és Béccsel minden okés. Nekem melóval van baj.
Sok az ellentmondás. Egyik héten ezt mondják, másik héten azt. De nem ritka az sem h 1 napon belül vannak ilyen ellentmondások.
Stresszes a meló, kevés az ember. Egy emberem már múlthéten felmondott s element. Egy másik a jövő héten tervez lelépni.
Múlt héten küldtek hozzám Stuttgartból supervisort, de semmit nem tanultunk, mert az volt a nyitás hete, s káosz volt és befogták őt is simán dolgozni.
Semmi nem lett abból, amiért jött.
E héten úgy volt, h visszajön, de lebetegedett, s mondta az üzletvezető, h nem is fog visszajönni, mert nem volt vele megelégedve.
Szo oktatásom még mindig sehol.
Heti 5 napot dolgozok. Múlt héten mindnen nap azt mondták h addig nem mehetünk haza még nincsenek kész a feladatok, most meg azt mondják h túl sok a túlórám, múlt héten átlag napi 10 órát dolgoztam, e héten átlag napi 9et, s tegnap meg el lettem tiltva a túlórától, mert hogy nem fizeti ki a cég, s olyan szerződésem van, (all in) ami alapján lecsúsztatni se kötelesek velem. Kb 13 órányi túlórám van s azt mondták h talán egy napot azaz 8 órát adnak majd szabadnak de nem ígérik azt se....
Ez eléggé sokkolt, mert a szerződésben ugyan nincs erről szó, de Ausztriában van minden szakmának egy külön kollektív szerződése, amire hivatkoznak s abba vannak ezek...
Szóval maradok, de elkezdek újra nézelődni.
Amikor heti egyszer elemzem magam, s sikerül kiszakadni a mókuskerékből s objektíven látni kívülről h mi történik velem, akkor többnyire szomorúságot és aggodalmat látok, h hosszú távon, egészségügyileg nem hiszem h jól járnék... 🙄
Az egyik manegerin vezetőjének hajritkulásban szenved. Látszik a fejbőre.
Ami persze lehet genetika is, de többnyire betegség, minek kiváltó oka a helytelen táplálkozás, az egészségtelen életmód s a stressz.
Inkább dolgozok alacsonyabb poziban kevesebbért, mint több pénzért állandó mindennapos stresszben betanítás nélküli vezetőként, aki legtöbbet a beosztottjaitól tanul...
Arra is gondoltam, h lehet megpróbálom azt, h sima raktáros pozira kérem át magam a cégen belül, s csak heti 30 órára. 1 ember dolgozik csak teljes munkaidoben raktáron s az is azért mert 3 gyereke van....
Meg akkor tudnék tanulni németet.
Jelen helyzetben nem tudok, mert se energiám, se időm, se agyam nincs ilyen körülmények között.
Meg nézek irodai melót is, ahova elég lenne az angol és a basic német.
Itt csütörtökön (okt 26) volt az osztrák függetlenség napja. Ünnepnap.
Kértem szabit az üzletvezetőtől, de nem adta meg, ahogy arra számítottam is, mert emberhiány van s pénteken jött áru, de azért egy próbát megért. Pedig jó lett volna Budapestre meg vidékre utazni a szülőkhöz. De 2 nap ennyi utazásra nem elég. Minimum 3 teljes nap kell hozzá. + A Győr - Bp vasútvonalat is felújítják s hosszabb a menetidő. A blabla car sharing-be nem annyira bízok, s a flix busnál is hosszabb a menetidő, (3-3,5 óra) mint vonattal. (2,5 óra).
Valószínűleg majd csak karácsonyra megyek Magyarországra.
Október 28 - Szombat;
Elég kemények voltak az elmúlt hetek. Többször megfordult a fejemben hogy visszalépek a pozíciómtól. Az okokat már fentebb leírtam. A hónap végére semmi sem változott. Training továbbra se sehol. Annyi javulás van, h a túlórákat sikerült lecsökkenteni napi átlag +1,5 óráról 0.5 órára.
De mivel jobb lehetőségem nincs, s tudom h ha lelépnék, akkor csak rosszabb fizum lehetne, így inkább maradok s sodródom az árral. Meg azért hosszú távon elég jól mutatna ez a pozi az önéletrajzomban.
...
Kora reggelre (6-7-re) jobban szeretek munkába menni, mert amikor nincs delivery, akkor tök nyugiban dolgozhatok az első 2 órában. 😅
De amikor jön áru, akkor az elég pörgős s (még így eleinte) stresszes is nekem.
Beszéltem az aggájaimról a supervisor-nek, aki volt nálam a nyitás hetében, s azt tanácsolta h tartsak ki, mert idővel ez csak könnyebb és jobb lesz, mert rutinná fognak válni a feladataim. Megérti, h zavar h nem látom át az egészet, s kaotikus a helyzet a nyitás okán, s oktatást se kaptam, de hidjem el, pár hónap s sima liba lesz minden.
A paplanhátú szerb asszony-állatot sikerült elfogadnom. Megszoktam h ő ilyen durván, mondhatni agresszíven beszél. Meg hogy a stílusa is ilyen barátságtalan, modortalan. Nem az én feladatom h kultúrára, etikára neveljem. Meg amúgy is egy nyitott cég vagyunk. El kell fogadni, hogy mindenki más és egyedi a maga módján...
A többiek mind kedvesek, finomak, embereségesek. Érzem hogy viszont szeretnek.
Szóval összefoglalva, Gáborral és Béccsel szerencsére minden okés, de nekem a melóm eléggé viszontagságos, és viaskodnak egymással a pro és kontra érvek, s még magam sem tudom, hogy mikor és mi lesz ennek a küzdelemnek a vége.
Majd idővel kiderül...
Csók!
Rion!
😘❤️
(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése