Vidéken, macskázás, betegeskedés, buli, ágyban

 

Idézet mára:

"Előfordul veled, hogy a párod több figyelmet szentel mások véleményének, mint a tiédnek? Tudod miért van ez? Mert a másik véleménye más energiát hordoz, valószínűleg kevesebb benne az ítélkezés.

Legközelebb, amikor azt szeretnéd, hogy meghalljanak, próbálj irgalmas lenni ahelyett hogy bíráskodnál. A kegyelem az a tápanyag, ami a talajt termékennyé teszi és lehetővé válik, hogy hogy a dolgok fejlődjenek."

 

Szeptember 9. Vasárnap:

Hazautaztam vidékre néhány órára. Nagyon jó volt otthon lenni!

Szép kellemes, őszi, napsütéses idő volt. Otthon voltak pont Bátyámék is, szo karácsony óta ismét együtt ebédelt a család. Ebéd után ők el is indultak haza. Ahogy elmentek én is elfoglaltam a kedvenc helyemet hátul az udvarban a naaaagy diófánk alatt a hintaágyban. Imádok ott lenni. Érezni, ahogy a enyhe ringatózáskor, minden egyes lökésnél rám süt a nap, látni a szép kék eget, hallani a madarak csicsergését, érezni a friss levegőt, s hallani a szomszédot ( kiket szintén nagyon szeretek ) ahogy tesz vesz a konyhában, s halkan szól a háttérben a konyhájukon a tv-ben a Forma 1. Álomba is ringattam magam kb.: 1 órára, de nagyon jó volt. Régen nap, mint nap odakint voltam. Olvastam, tanultam, játszottam a kutyával. Mikor anyum odajött és elkezdtünk beszélgetni, mondtam is neki, h bárcsak ezt az egészet (amit fentebb leírtam) magammal vihetném, s bármikor elővehetném, mert oly gyakran hiányzik ez nekem fent Pesten.

Szeptember 10. Hétfő:

Az ü.v. helyettes volt fent az irodában értekezleten, s mikor visszajött hozzánk, mondta, h megdicsért a vezetőségnek. Jólesett, s a sok hülyesége ellenére amiket az elmúlt napokban művelt, meglepett ez a “tette”.

Este elmentünk egyik kedves ismerősünkhöz Norbival, mert megkértek, h vigyázzunk a macskájukra, kit elhoztunk magunkkal az albérletünkbe. Itthon mindenki bevolt a macskától zsongva! “CICA! TITAAAAA!” *.* –.-‘”  

Este eljött hozzánk Zsófi. Rendeltünk pizzát, aztán Norbival megnéztük a vigyáz kész szörföt (mert Zsófi megint bealudt) aztán alukáltunk.

Szeptember 11. Kedd:

Elég szarul aludtam, mert nem elég le is betegedtem, mert elkaptam Norbitól a náthát, s fájt mindenem, de még a hülye szuka macska se hagyott aludni! Hol arra keltem, h az akváriumra ugrott fel, hol a mi ágyunkra, s volt h arra ébredtem, h a körmeit a szőnyegemben mereszti!!!  Már azt hittem, megfogom s kihajítom a tetőtéri ablakunkon a picshába!   Szabadnapos voltam,  Vettem be gyógyszereket, s liter számra ittam a csipkés, kamillás gyógyteákat. Nagyon szarul voltam, s alig volt erőm, de muszáj volt elmenni bevásárolni a “család 2.” számára az albiba. Nagyon sok mindent vettünk Norbival, s alig vártam már, h hazaérjünk. Otthon még a kb.: félórás kipakolás után még a köcsög macska után is kikellett porszívóznom az egész lakást! Aztán csináltam megint gyógyteát, s le is feküdtem.

Szeptember 13. Csütörtök:

Szabadnap. Beköszöntött a hidegfront. Eső. Szeretem az ilyen időt. Találtam pár régi zenés cd-t, olyan jó volt újra hallgatni a tini korom kedvenc számait.  Szeretek nosztalgiázni.

Szeptember 15 Szombat:

Este eljött hozzánk Polett a volt Pull-os munkatársam és MÓUNI(!) a barátnője, s csatlakoztak az iszogatáshoz Popov és a barátja is. Jól berúgtunk! Sokat nevettünk. Később jött Zsófi is melóból, majd feléltünk minden megmaradt alkoholt és megindultunk. Úgy volt, h a Peach and Cream-be megyünk, de végül az Alterben kötöttünk ki. Jó volt az este, de a végére sikerült megint szépen összevesznünk Norbival gyerekes hülyeségeinken, így haza is mentünk. Mindenki nálunk aludt.

Szeptember 16. Vasárnap:

Reggel elmentek a csajok. Norbi még aludt, én meg már nem tudtam visszaaludni. Így neteztem addig még csak rám nem tört megint a fáradtság, s visszabújtam Norbihoz. Jóérzés volt az, ahogy félkómásan az arcát belefúrta a tenyerembe. Szeretem, h Ő is olyan bújós, s ha összebújva vagyunk és én lecsatlakozok róla, h átforduljak a másik oldalamra, akkor jön ő, s rám csatlakozik. Szeretem az ágyas együttléteinket. Ilyenkor is annyira mi vagyunk mi!

Délután feljött anyum, Norbi hazament.

Ennyi!

Csók!

Rion

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

Melóban, 8. hónapforduló, meglepik, és a többi és a többi…

Idézet mára:

"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."
(Ernest Hemingway)

 

Augusztus 30. Csütörtök:

Az egyik kolléganőmmel egyetemben megírtuk a tesztünk a melóban. Neki nem sikerült mert volt 2 apróbb dolog, amit nem tudott. Nekem szerencsére sikerült.

Aztán volt bent egy olyan fiatal vásárló is, kivel végig angolul beszéltem s végén benyögte magyarul(!), h jó, akkor elviszi a terméket, miről beszélgettünk. Amikor látta a döbbenetet és a kissé nem tetsző arckifejezésem, mentegetőzött, h mindjárt kezdődik az iskola, nem árt ha egy kicsit gyakorolja az angolt stb…

Szeptember 1. Szombat:

Ma vagyunk 8 hónaposak Norbival. Így most már azt is mondhatom, h Ő a leghosszabb kapcsolatom. Remélem és kívánom, h még sok-sok 8 hónapokat töltünk együtt.  

Reggelente korábban kelek, mint Ő, s most jobban megfigyeltem őt, ahogy aludt.

Jó nézni azt, ahogy a párod ébredezik, nyamnyog, pislákol szemeivel, mint egy kisbaba, s nyújtózkodik egy jóóóóóó nagyot. Még a lábujjai is megmerevednek, nyúlnak, majd zongorázik velük egyet, kettőt nyújtás közben és visszazsugorodik. Majd ismét kinyílik a szeme, rám mosolyog, pápázik, mint egy kisgyerek, megcsókolom és mosollyal az arcán visszaalszik.

Komolyan. Mint a romantikus filmekben!

Meló végére elém jött Norbi és onnantól kezdve folyamatos ajándékokban és meglepetésekben volt részem, miket nagyon szeretek. ^^

Elvitt az Erzsébet térre a Deák mellé és feltettünk egy lakatot a szerelmesek rácsához/fájához, a kulcsát pedig bedobtuk az Erzsébet híd lábánál a Dunába, majd pedig elvitt vacsorázni.

Nagyon romantikus volt, s ezekről a terveiről, mit se tudtam. Nagyon megvoltam hatódva ott az Erzsébet téren.

+ Vert a víz, nagyon melegem volt, s azt éreztem, h mindenki minket néz, ahogy keressük a helyet, a lakattal a kezünkbe (hol ő fogta, hol én), h hova tegyük ki. Bele is van gravíroztatva a nevünk és a 8. hónapfordulónk dátuma.

Vacsora után pedig hazajöttünk és Popovval, valamint a párjával vissza kimentünk az Erzsire piálni, ahol Popovval jól be is rúgtunk.

Szeptember 2. Vasárnap:

Szabadnapos voltam, mint minden vasárnap. Elmentünk a Vörös – Vácira. Norbi shoppingolt magának a Bershkában és a Tenesisben pár dolgot, aztán kimentünk hozzájuk Kispestre. Náluk jól bekajáltunk, majd lepihiztünk, estére pedig vissza hazajöttünk hozzánk a Corvinra.

Szeptember 4. Kedd:

Szabadnap. Először voltunk kint a Kopaszi gáton. Szép hely. Olyan nyugalom önt el ott, mint az Erzsin szokott. Kiültünk az egyik partra pihizni, napozni és olvasni. Este Norbival és Popovval elkezdtünk itthon inni, s éjfél körül elmentünk Iza elé, s találkoztunk vele Deák környékén. Akkor már mi hárman elég jó állapotban voltunk. Mivel Iza melóból jött, így vittünk neki is piát, s adagoltuk belé a pálinkát a pezsgőt és a bort. Jól elhülyültünk az úton, mint szoktunk. Elmentünk a Romkertbe dizsizni, s majdnem végig maradtunk. Hajnal 3 körül már erősen elkezdtek szivárogni az emberek… Mi olyan 5-6 között értünk haza.

Norbival persze megint összevesztünk. Ő jobbra én balra fordulna aludtunk el az ágyon, s másnap úgy keltünk, mintha mise történt volna.

Gyerekes dolgokon könnyű összeveszni vele… –.-‘

Szeptember 5. Szerda:

2. Szabadnap. A hajnali buliból hazaérkezvén csak kb 2 órát tudtam aludni, mert korán reggelről meetingre kellett menni melóba. Tűz és balesetvédelmi oktatás. Majd hazaérvén bedőltem az ágyba s aludtam délutánig, majd ébredés után megint kimentünk a Kopaszi gátra.

Szeptember 7. Péntek:

Antiszoc nap. Teljesen kikészített az ü.v. helyettes és az új napos csaj! Az ü. v. olykor tahó paraszt. Vannak hülye szokásai, ezt anno a volt kollégáim is megmondták, h ilyen a természete.

Az új részmunkaidős csak meg, aki csak hétvégénként van nálunk! Tyuh! Nincs tisztában az alap dolgokkal, s várjuk már a napot, h az ü. v-vel dolgozzon, s jó helyrelegyen téve, mert az ü. v helyettes úgy látszik nem eléggé érthetősen és világosan fogalmazott a számára. Nem akarom felsorolni, részletezni, h mik a problémák vele, de úgy gondolom, h ha más nem az már biztos eljutott a tudatáig, h ÉÉÉ,N nem bírom…

Mind1! A tudat megnyugtat, h 2 lehetőség van! Vagy sürgősen változtat a munkához való állásán, v kilesz rúgva a picsába!

Csók!

Rion

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)

Mrs Story próbanapos, ajándék, konfliktus, egyebek

 

Idézet mára:

‎"Szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon."
/Goethe/

 

Augusztus 24. péntek

Melóban volt nálunk egy buzi próbanapos. A hideg rázott tőle mindenkit. Nem volt szimpi senkinek, mert olyan negatív kisugárzása volt, h brrrr.

Minden mozdulatából áradt a melegség, a verbális kommunikációjáról nem is beszélve! Nekem kellett bemutatni neki az üzletet, de szerencsére többet nem érintkeztem vele. Épen az elfogadásról, tolerálásról, és így a melegségről is beszéltünk, mikor fülest kapott, közelebb jött Ő is, s egyszer csak elkezdte mondani, h a celebek közül ki meleg, hiába h felesége van, meg h a pénz és a karrier miatt, hisz hát nézzük meg az x, y celebet is, h köztudott, h az is az, és a tüttürü, tüttürü, tüttürü!

Olyan indulatosan és levegő nélkül tolta a rizsát, h mindenki csak állt és lesett döbbenten. Én ott kaptam sokkot, s mikor megtudtam mozdulni, kimentem a kasszából, ahol tobzódni szoktunk ráérésünkben s odamentem a bejárthoz, és inkább lestem kifelé az Andrássyra, s a beszűrődő kinti zajokra, morajlásokra, a nagyvárosi élet zajára fókuszáltam, h minimális szinten haljam csak  a Mrs. Story magazint…

-.-‘”

Aztán nem vártuk meg a nap végét, s az üzletvezető inkább délután 4-5 körül hazaküldte, mindenki nagy megkönnyebbülésére.

( Még most is felsóhajtok! )

( Am azért azt zárójelben megjegyezem, h toleráns vagyok, s nem ítélem el az embereket, csak a környezetben ne legyenek ilyenek, engem kerüljenek el, s nincs akkor semmi baj. :) )

Aztán még születésnapunkra (május) ajándékozott nekünk egy meglepi csomagot az egyik kedves olvasóm, kivel kb.: január óta levelezgetek és a költözés valamint a sok változás közepette még csak most tudtuk elintézni azt, h postára adhassa az ajándékot, amiért délután Norbi elment a postára, s este miután hazaértem a melóból együtt bontottuk ki. Nagy volt az öröm, mert voltak benne csokik és a Trónok harcának első 2 kötete! Hát nagyon nagy ajándék, nagyon örültem neki, mert rajongunk Norbival ezért a sorozatért, s hát ezúton is köszönjük szépen eme nemes ajándékot!

Augusztus 25. Szombat:

Oh! Melóban pörgős egy nap volt. Sok ázsiai vásárló jött be az üzletbe s jó nagy összeget hagytak nálunk. Felvásárolták szinte az összes férfi karóránkat és a fél napszemüveg készletünket. 3 óráig voltak az üzletben, s így még gyorsabban telt el a nap általuk. De jó a csapat! Szeretek ott dolgozni!

Este volt cirkusz, mert úgy volt, h átjön Zsófi és elmegyünk bulizni valahova. De elkezdtek Norbival beszélgetni, én bepunnyadtam, ami később átragadt Zsófira is, aki inkább már csak filmezni akart, mert fáradt ő is az egész napos melózása után, de Norbika nem akart, mert h ő bulizni akar! A hangulat és a légkör fokozatosan romlott, minek összeveszés lett a vége, h akkor Ő alszik, de 10 perc után felpattant, h akkor elmegy egyedül bulizni, s így kikötött egyedül az Alterban! Ezt persze Én csak másnap tudtam meg tőle.

Furi volt, mert nem volt még ilyen helyzet köztünk. Én fáradt és fásult voltam már, s nem lovagoltam bele magam a szituba, s szerencsére végig nyugodt voltam, mint nyúl a hurokban. Hagytam, h menjen, csináljon, amit akar! Zsófival fogtunk magunk és aludtunk!

Másnap reggel egy szót nem szóltam Norbihoz, s most Ő kezdeményezte a “beszéljük meg”-et.

Elmondott mindent, h mit érzett, h szar volt, s várt, meg Dömpivel volt, s nem is volt sokáig, meg h egyedül volt, meg szarul érezte magát, s bánja is meg nem is, mert ezzel a cselekedetével legalább rájött sok mindenre, amit (akit) nem szeretne elveszíteni és mennyire rossz volt az neki, h olyan rideg voltam vele az este, mikor hazaért és hozzám bújt és a többi és a többi…

…Valóban elég rideg voltam vele végig s hazaküldtem, h nem szeretnék vele lenni. Úgy terveztem, h pár napig egyedül leszek, de végül Norbi addig-addig tevékenykedett ( amit nem akarok leírni, mert egy külön bejegyzést megérne! ) h az este együtt aludtunk ismét.

Szo again egy újabb nagyobb esemény történt kapcsolatunk történetében. Így utólag mindig mosollyal az arcomon gondolok vissza ezekre az eseményekre.  

Augusztus 28-29 Kedd, Szerda:

Szabadnapos voltam. Elmentem fodrászhoz, délután pedig Norbi sütött valami fincsi süteményt, aminek nem tudom mi a neve. Annyira nem sikerült jól, mert nagyon szétmállott, így másnap újra próbálkoztunk, ami már jobban sikerült. Kisz üdeszke! ^^

Voltam bőrgyógyásznál is, h lecsekkoltassam a pigmentfoltjaimat, h minden okés velük, s kértem kenőcsöt a bőrömre, meg az ajkamra előre felkészülvén a hideg időkre. Szűrésre is átakartam menni, de 18 után már nincs sajna így a nyári negyedéves szűrésem elmaradt. :/

Am jólesett, h a nővérke a nevem szólított, mikor beakartam jelentkezni hozzá, bár az is lehet, h látta a nevem a gépben, h bevagyok csekkolva a bőrgyógyászatra. Mind1. Szeretem őket, mert mindig olyan rendesek és kedvesek. Legalább is velem!

Vannak még jegyzeteim a köv. napokra is de egyelőre csak ennyit osztok meg, mert szerintem elég hosszúra sikeredett ez a bejegyzésem is.  

Csók!

Rion

(Az oldalon olvasható bejegyzések a szerző engedélye nélkül sehol, semmilyen formában felhasználni nem lehet!)