Murpy napja

 

Idézet mára:

Sose dőlj be egy szép mosolynak! A tetteket nézd, s rájössz kinek mennyire vagy fontos

Baráti jó tanács

 

Hát a csütörtöki napom nem volt semmi! Otthon hagytam a kontaklencsém, a telefon töltőm, s le is merült a telefon, s mint utóbb kiderült, untik, h pont ekkor keresett mindenki! De legalább a nap vége jó zárult. Igaz, az utolsó földalattival utaztam haza, s az le is robbant szépen a Vörösmarty utcánál, s kétségbe voltam esve, h most h a faszomba megyek haza?! Végül vártam egy kicsit a trolira elmentem a Keletiig, s onnan meg taxival csapódtam haza.

Életemben először fogtam egyedül önállóan taxit. Tök béna voltam! -.-‘  Furi volt, meg nem tudtam h mi a szokás, mert az ilyesmi dolgokat mindig más intézte helyettem. A sofőrnek be sem állt a szája. Vicces manusz volt. Kérdésemre, h mióta dolgozik, mondta h nemrég óta. Kérdem, h az mennyi? ‘72-óta. Először nem értettem, h most mi? 72 napja v mi? Aztán csattant h 1972 óta.  Hát egyből elnevettem magam, mire elkezdte játszani a sértődöttet, h hát az nem is rég volt!

No mind1! Szo tegnap nagyon összejöttek a dolgok.

Akkor ma megnéztem a látogatottsági statisztikám, s örömmel vettem tudomásul, h vagy 30 %-al visszaesett az olvasottságom, h nem reklámozom magam az fb-n lassan már 1 hete. Nem gondoltam volna, h ilyen sokat jelent a blogom fb-n való kilinkelései, de az a lényeg, h elértem célom.

No! Nagyon szűkszavúan fogalmazván ez volt tegnap. 1 hét s költözöm! Hát a tegnapi hosszúra sikerült hazautazásom után még jobban várom, mint eddig!

Csók!

Rion