Az előző részek tartalmából:

 

Idézet mára:

“Minden ami velünk történik, csak azért esik meg, hogy segítsen minket. Mindannyiunknak szükségünk van akadályokra ahhoz, hogy elérjük a teljességet. A Teremtő mindent azzal a szándékkal tesz, hogy nekünk kedvezzen. Soha nem büntetésül, vagy bosszúként.
Istennek nincsenek reaktív vágyai.”

Az előző részek tartalmából:

Most végre megírom, befejezem azokat a gondolataimat, amiket az elmúlt hetekben jegyeztem itt össze;

A szomszédok:

Nagyon nem fognak hiányozni! Mellettem egy nagyothalló vidéki fiatal ordibál állandóan. Rosszabb, mint egy vén öregember.

A felettünk lévő két kisgyermekes család. Olyan rosszak a gyerekek, h lehallani a sikoltozásaikat, mikor bőgnek, rohangálnak fel-alá. Dübörögnek eszeveszett mód, mintha az életük múlna rajta, s szinte legalább heti egy alkalommal részletesen azon fantáziálok, h hogyan rúgom rájuk az ajtót, pofozom fel őket, s töröm apró darabokra a csontjaikat! Durván hangzik lehet, de higgyétek el! Ők még durvábban hangzanak!

Piálás:

Részegen, mikor elmegyek a mosdóba, s a kellemes bódult állapotomban émelygek a 4 fal közt, eszembe szokott jutni apám, s megvilágosodom, h értem, mi a jó oldala ennek, ha részeg az ember. A problémák súlya nem nyomják úgy a vállad, mint józanul. Szinte nem is vagy stresszes, s magasról teszel a problémákra! Könnyebbnek tűnik az élet.

Április 27. péntek:

Nagyon meleg és jó idő volt. Kiültem az Akváriumhoz. Olvasgattam, de megzavart egy virágárus kis törékeny, ártatlan nénike. Néztem ahogy tovább megy, s kínágat. Egy szerelmes párocska először elutasítja de aztán visszahívják, s Ő szinte szaladva rohan vissza hozzájuk. Megveszik a szép kis csokor virágocskát a néni nagy mosollyal az arcán elmegy. A szerelmes párocska egymásra mosolyognak, nevetgélnek. A lány szagolgatja a biztosan finom illató virágot, s közben szemével szerelmet vall a fiúnak. Bizsereg köztük a levegő. A mozdulatuk, a lassú gyengéd csók, ölelés… Pont mint a filmekben vagy valami színházi jelenet!

Én meg egyedül irigykedve néztem Őket. Szépek voltak ott a már lemenő félben lévő napsütésben s a csillogó víztükrű medence szélén.

eszembe jutott az a klipp, amit most ide ki is linkelek. Gyakran tudok melankólikus hangulatba esni… :/  

Április 30. Hétfő:

Reggel korán keltem, oly annyira, h még javában álmodtam, mikor megszólalt a madárcsicsergésessss ébresztőm.

Furi álom volt, mert egy olyan nagy estélyen voltam sok más ember társaságában akikkel életem során találkoztam. Érdekes, h a közelemben, leginkább az általános iskolás osztálytársaim, a középiskolás osztálytársaim és a fősulis csoporttársaim voltak, de ott voltak a mostani kollégáim is. Beszélgettem mindenkivel, nevetgéltük, s jól éreztem magam hisz azokkal vagyok, kiket szeretek, s kikkel szép éveket éltem.

Aztán valamelyik nap meló után elmentem a szűrési eredményekért is. Megadtam a Norbi kódját is és így kiadták nekem az Övét is, mert pont az a gondozónő volt bent, akinél együtt voltunk, s emlékezett ránk.

Hiv szifilisz szűrés volt, s mindkettőnknek negatív minden. Most se izgultam az eredményekért, mert nem is volt rá okom, meg persze nem is hívtak, mert ha gond van azonnal értesítenek.

Norbi pénteken ballagott, aztán iszogattunk, keresztül utaztunk a városon, s egy hetero helyen kötöttünk ki, de erről majd next time!

Csók!

Rion