Idézet mára:
" Ha fáj a világ, Ő biztonságossá teszi a bizonytalan órákat." :) ♥
Az előző részek tartalmából:
Hát sok mindent történt ismét, ezért nem tudtam az elmúlt napokban írni… :/
Már nem emlékszem, s időm sincs, h visszanézem, h mi mikor történt így ezért most ömlesztve írom le az elmúlt nap eseményeit.
A hét elején szabadnapos voltam. Norbival voltunk a Margit szigeten. Sétáltunk, sokat beszélgettünk, morogtunk, ahogy szoktunk, de egy bika-iker kapcsolatban ez szerintem, s mondhatom azt is, h szerintünk természetes. Még azokat is szeretem vele.
Beültünk egy játszótérre én hintáztam, majd szenvedtem össze vissza a hintával, mindent csináltam már. Szeretem a hintát. Emlékszem, Óvodában mindig azét ment a harc, mikor kiengedtek az udvarra, h spuri a hintaaaaaaaaaaa, ki ér oda előbb. Én szerencsés voltam ilyen téren, mert mindig első voltam. Tesiből is és azon belül is futásból is mindig ötös voltam.
Aztán valamelyik nap, mikor bementem melóba, a meleg managerem azzal fogadott, h a HR-esünk keresett telón, s üzeni, h hívjam fel. Holt sápadt voltam, s az első fél órában nem is mertem felhívni. Zakatolt az agyam, h mi a francot vétettem. Lepergett előttem minden! Csökkentik az óraszámom, kirúgnak, lehúzhatom a rolót, költözhetek haza vidékre. Vége a kapcsolatomnak, köthetem fel magam stb…
A managerem többször szólt, h hívd fel, de nem mertem, minding hivatkoztam valamire, h még ezt, meg azt meg kell csinálni, csak h ne kelljen még vele beszélnem. Ha egy HR-es keres abból jó nem lehet…
Aztán végül kénytelen voltam. A kollégák látták h fal fehér lehettem, mert akivel összefutottam, mindenki csak azt kérdezte, h mi a baj? Gondterheltnek tűnsz? De én csak szokásomhoz híven mosolyogtam egyet, s annyit mondtam, h semmi nincs, csak még kómás vagyok.
Aztán mikor beszéltünk telefon, megkellett kapaszkodnom a pultban, mert kiderült, h csak azért keresett, h közölje, h sajnos a Zarás koordinátori pozíció nem jött jelenleg össze, de szeretnék, ha maradnék a Pullnál, mert számítanak rám és örülnének, ha maradnék ezen a kreatív vonalon s Szuzannával tovább tanulnék, mert idővel biztos lesz gyümölcse…
Nem hittem a fülemnek! Már mondhatni h rég elfelejtettem ezt az ügyet, hisz kb.: 1 hónnappal ezelőtt lehettem bent, s Én már az interjú utáni 2. héten lemondtam erről a pozícióról!
Mikor mondta, h ne legyek elkeseredve, majdnem felnevettem, s kicsúszott a számon, h azon Én már rég túlvagyok!
Aztán másnapra rá meg más idegeskedni való jött, mert Norbinak meglett élete első melója egy szórakozóhelyen, s emiatt belém tette rendesen az ideget, de pozitívan gondolkodom, s bízunk a legjobbakban… :/
Május 12. Szombat:
Furi egy nap. Furcsa álmom volt. Már mondhatni, h szokásomhoz híven, ismét a kertvárosi gyermekkoromról álmodtam. Az általános iskolában voltam, gyerekként. De mindent annyira élethűen éltem, helyesebben álmodtam meg, h teljesen valóságnak tűnt. Ennyire valósághű álmom még életemben nem volt szerintem…
Ide tartozik még az is, h azt is észrevettem magamon, h mikor egyedül alszom, s már félálomban vagyok, gyakran nem tudom eldönteni, h most otthon vagyok/alszok, v Pesten. Mert gyakran érzem azt, h otthon, úgy van az ágyam, úgy vannak a falak, szo eltudom magam térben helyezni, és még a környező pesti zajokat is úgy hallom, áttudja az agyam úgy ültetni nekem, mintha az otthoni vidékiek lennének… Nagyon furcsa az, mikor kinyitom a szemem, s mondjuk itt találom magam a Pesti albiban. Ez olyan éles váltás, hatás… nem is tudom mihez hasonlítani… Kb, mint amikor nekimész egy üvegajtónak, amit nem látsz, de egyszer csak ott van előtted. Kajakra megkell kapszkodnom az ágyban, h wooow! Kicsit kellemetlen érzés ez az éles váltás, s határozottan mondom ennél is, mint a “légszomjas", fulladósos” esetemnél, h nem alszom még. Félálomszerűségben vagyok, hisz itt is magamhoz térek, mikor újra itt vagyok az albimban s épp oly annyira észnél vagyok, ahogy pl most is írok…
…..Hmmmm…. Jó ideje nem írtam már, s még nagyon sok mesélni valóm van, de azt majd a következő bejegyzésemben, mert már nagyon éhes vagyok, szo megyek eszek.
Csók!
Rion
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése